Isteneiknek mutattak be emberáldozatokat a maják

Rituális gyilkosságok a víz alatti barlangban

A kutatók szerint azért mutattak be emberáldozatokat a maják isteneiknek, mert hittek abban, hogy az aszályos, ínséges időknek csak így vethetnek véget. A víz alatt talált barlangot a maja-toltek romvárosban, Chichen Itzában, Kukulkán, a tollas kígyóisten piramistemplomától két kilométerre fedezték fel.

A búvárok 25 méteres mélységben találtak rá hat ember földi maradványaira. Mellettük kerámiatárgyakat, jade- és egyéb drágaköveket, kovakőveket és állati csontokat helyeztek el az őket megölő maják.

Az Art Daily közlése szerint a tetemek és a kísérő tárgyak gondosan voltak elrendezve, tehát egy jól megszervezett és szimbolikus jelentőségű rituálé-helyszínt fedeztek fel a régészek. A tudósok elmondták: nagy természeti csapások (pl. aszály) idején mutattak be emberáldozatokat a maják. Körülbelüli időpontot is közöltek: nagy valószínűséggel 900 és 1200 között voltak szélsőségesek az időjárási viszonyok.

A régészek 50 méteres mélységben is találtak emberi maradványokat: ott másik húsz személy csontváza került elő. Emellett több mint száz állati eredű csont is hevert az emberek mellett.
 

Chichén Itzá városát a maják alapították 435 és 455 között, majd mintegy 200 évvel később, 682-690 körül a várost tápláló cenoték kiszáradása miatt elhagyták. A természetes kutak újratöltődése után a város korábban elvándorolt lakói visszaköltöztek és 879-től a település ismét fejlődésnek indult. Az itt épült maja templomváros kiterjedése körülbelül egy kilométer volt; lakói kizárólag maja főpapok és magas funkcionáriusok voltak.

A alacsonyabb rangú hivatalnokok és földművesek a város körüli síkságot népesítették be, és innen látták el a városlakókat. Chichén Itzá második felvirágzása 987-re, a tolték hódítás idejére tehető. A korabeli krónikák feljegyzése szerint 1221-ben polgárháború tört ki, a város több épülete leégett. Chichén Itzá hanyatlásnak indult és Mayapán lett a térség új központja.

Cenote - karsztosodás során létrejött meredek falú, kerek, változatos nagyságú és mélységű felszínformák elnevezése a Yucatán-félszigeten, az ezekben összegyűlt víz volt sokszor a terület egyedüli vízforrása. A maja kultúrában az esőisten, Chac kultuszával azonosították a cenotékat.

(mi, mti)

• Cimkék:
maják rituális gyilkosságok

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére