Övék a déli égbolt

Obszervatórium a kávéházban

Vajon megtalálhatók-e a földi élet jelei a Naprendszeren kívüli bolygókon? Egy-két évtizede még elképzelhetetlennek tűnt, hogy ezekről az égitestekről komolyabb ismeretekkel rendelkezzünk. Ma már a csillagászat több mint 500 exobolygót tart számon, ezek közül 113 úgynevezett tranzit típusú, amelyeket könnyedén lehet a Földről vizsgálni. Ennek majdnem negyedét, 27-et magyar kutatók fedeztek föl.

A tranzit típusú bolygó keringési síkja olyan speciális helyzetben van, hogy az anyacsillag korongját az égitest elfedi. Ez hasonló állapot a Hold pozíciójához napfogyatkozáskor. Ekkor az adott bolygóról távcsővel vizsgálódva számos pontos adathoz juthatnak a csillagászok. Viszonylag pontosan meghatározható többek között a bolygó tömege, a fedés során bekövetkező fényesség csökkenés mértékéből az égitest látható mérete, ebből a sugara, a sűrűsége, sőt anyagi összetevőire is következtethetnek.

Az amatőr csillagászok vezetője, Bakos Gáspár csillagász-fizikus, aki jelenleg Bostonban, a Harvard Egyetemen dolgozik, 2011-ben megkapta az amerikai fiatal csillagászok legnagyobb elismerését, a Newton Lacy Pierce-díjat. A hazai csapat olyan különleges távcsövet alkotott, amellyel meghódította a déli égboltot, és nevet vívott ki az amerikai csillagászok körében.

A három amatőr és egy profi csillagász kedvtelésből, saját költségén, kis ráfordítással, egy év alatt kifejlesztett egy kis méretű autonóm obszervatóriumot, amelyben az objektív átmérője csupán 11 centiméter. Ez a Magyar Automata Távcső (Hungarian Automated Telescope: HAT), amelyet akár egy budapesti internet kávézóból is lehet irányítani. Jelenleg a nagy kontinensek mindegyikén elhelyeztek már távcsövet, legutóbb Ausztráliában. A műszerek a Harvard Egyetem tulajdonában vannak, de a magyar csapat működteti.
 

– Most tartunk azon a műszaki szinten, hogy ezeket a munkálatokat el tudjuk végezni, ilyen eszközöket meg tudunk csinálni. Ma otthon a kertemben, egy éjszaka alatt annyi égitestet tudok megfigyelni, mint húsz évvel ezelőtt egy év alatt a világ legnagyobb távcsövével – mondja Bakos.

Papp István a csapat elektromérnök tagja, akit tizenhárom évesen a nagyszülőknél, a Cserhátban töltött nyári éjszaka bűvölt el annyira, hogy attól kezdve a csillagászat lett a hobbija. Ő az elektronikus vezérlést készítette. – Mi észlelő technikát építettünk, és megfigyeléseket végzünk, az adatok feldolgozása a hivatásos csillagászok dolga. A kis távcsővel egyszerre nagy égterületről lehet képet készíteni, a sok adatból azután kiszűrjük a gyanúsakat, amelyeket már fejlettebb, sok embert igénylő távcsővel vizsgálnak – mondja Sári Pál gépészmérnök, aki felnőttként képezte ki magát a csillagászatra.

    Sári Pál, Papp István, Lázár István és Bakos Gáspár – a hazai csapat
 

Minél több exobolygóra találnak a kutatók, annál több információt szereznek a Naprendszeren kívüli élet lehetőségeiről, és mint mondják, a csillagászatban a negatív adat is adat. Ez azt jelenti, hogy  ha például megvizsgálnak 300 millió csillagot, ebben a halmazban 300 exobolygóra bukkannának, és ebből 30 Föld típusú, azaz szilárd felszínű bolygót szűrnének ki, de egyikben sem találnák a földi élet feltételrendszerét (a folyékony vizet a bolygó felszínén), az is adatnak számítana.

Az exobolygók kutatása kapcsán az emberben mégis fölmerül hasznosság kérdése.  – A legközelebbi ilyen bolygó a legoptimistább verzió szerint is úgy tíz fényévre lehet tőlünk, elég érdekes beszélgetést folytatnánk tehát az ott élőkkel, ha lenne ott élet, és kialakulna a kommunikáció, hiszen tíz év alatt kapnák meg az üzenetet és húsz évig kellene várnunk a válaszra – mondja Lázár István informatikus. 

A fizika a "tévedések története" – mondják a csillagászok. A törvényszerűségeket  a tudósok igyekeznek fizikai megfigyelésekkel, modellezéssel leírni. Bizonyos határon túl azonban a kérdések és válaszok nem elérhetők az ember számára, s van, amit nem lehet fizikai módszerekkel vizsgálni... István idézi erre vonatkozóan az ismert kozmológiával foglalkozó csillagász, Stephen Hawking gondolatát, miszerint, ha választ keresünk ezekre a kérdésekre, akkor megértjük Isten gondolatát.
 

Sz. Kiss Mária

• Cimkék:
csillagászat bolygó obszervatórium csillag exobolygó kutatás földönkívüli

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére