Túladagolással gyengülhet az immunrendszer

Nem ajánlott a halolaj kapszulák fogyasztása

Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem képes azokat előállítani, ezért a táplálékkal kell felvenni. Az esszenciális zsírsavak egy másik csoportját képezik az omega-6 zsírsavak; ezek elsősorban a magvakban, és a növényekben fordulnak elő.

Étrendünk esszenciális zsírsavtartalma akkor optimális, ha az omega-3 zsírsavak fedezik az energiaszükséglet minimum 0,2 százalékát, az omega-6 zsírsavak pedig minimum az 1 százalékát. Az omega-6 és omega-3 arány akkor megfelelő, ha 5:1, és 10:1 közé esik; táplálkozásunkban ez az arány a túlzott omega-6 és az alacsony omega-3 zsírsavbevitel miatt nagyon kedvezőtlenül alakult, meghaladhatja a 25 :1, vagy még ennél is rosszabb arányt.

A két esszenciális zsírsav táplálkozásbiológiai hatása a szervezetben jórészt ellentétes, bioaktív származékaik különböző módon befolyásolják pl.: az erek tónusát, ellentétes a véralvadásra vagy a gyulladásos folyamatokra kifejtett hatásuk. Az egyensúlyt, a szervezet megfelelő működését a két esszenciális zsírsav bevitelének megfelelő mennyisége és aránya biztosítja. A hazai táplálkozásra azonban az omega-6 zsírsav túlzott bevitele mellett az omega-3 zsírsav hiány jellemző.

Magyarországon igen elterjedt a vény nélkül hozzáférhető halolaj vagy omega-3 és -6 zsírsavkészítmények fogyasztása. Közel negyven éve tulajdonítanak e szereknek kedvező szív-érrendszeri hatást, azonban a legutóbbi időkben elvégzett nagy betegszámú kutatások azonban ezt a közkeletű vélekedést cáfolni látszanak.

Az omega-3 többszörösen telített zsírsavak (például az alfa- linolénsav) nagy mennyiségben fordulnak elő len-, repce-, szója-, mogyoró, búza olajban. Az eikozapentaénsav és dokohexaénsav tengeri halakban található (hering, makréla, szardínia, lazac, tonhal), az édesvízi halak közül a pisztráng ajánlható ilyen célú fogyasztásra. Az omega-6 telítetlen zsírsav a tökmag, szója, szezám, napraforgó és kukorica olaj fontos alkotóalkotóeleme.

Az a kedvezőbb, ha a táplálékbevitel során az omega 3-zsírsav aránya a nagyobb  (a lenolajnak, a repcének és a mogyorónak optimális az összetétele), ez a vegyület elengedhetetlen a sejthártya és az idegrendszer megfelelő működéséhez. A kétféle zsírsav ugyanis egymással versenyzik azokon a helyeken, ahol megkötődnek a testben.  

A tudományos kutatások szerint  a zsírsavak pozítív befolyása a koszorúér-betegségekre felettébb kérdéses. A vizsgálatok egy része a szívinfarktuson, agyi infarktuson átesett betegeknél kedvező hatást mutatott ki, a tavaly megjelent tanulmányok szerint  azonban a jó hatás nem volt igazolható, mint ahogy a szívritmus-zavarokra gyakorolt védőhatás sem. Egy azonban biztos: az omega-zsírsavak kedvezően befolyásolják a trigliceridszintet, de emelik az érelmeszesedés kialakulásában kulcsszerepű LDL-koleszterin értékét.

Az ellentmondásos tudományos eredmények alapján sem az érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésére, sem pedig kiújulásuk kivédésére nem ajánlhatjuk megalapozottan az omega-zsírsavakat. A tiszta kép kialakításához ugyanis további tudományos kutatásokra volna szükség.

Az omega-6 zsírsavak az állatkísérletekben gyulladáscsökkentőnek bizonyultak. Mindezek ellenére, csakúgy mint az előző esetben gyulladásos bélbetegségek, pszoriázis vagy az allergiás bőrbetegség, reuma esetén a hatásosságuk kérdéses. Ugyancsak az állatkísérletek alapján sejtjük, hogy kedvezően befolyásolhatják a gyomor-bélrendszeri daganatok és a prosztatarák kalakulását. Emberi vizsgálatokból azonban csupán néhány áll rendelkezésre.

A terhesség alatt az omega-zsírsavak kedvező hatást fejthetnek ki,  például csökken a koraszülések száma, javul a magzat látóidegeinek fejlődése és az újszülött szellemi fejlődése is. A különböző táplálkozási ajánlások a várandós nők számára a napi 200 mg dokozahexaénsav szedését javasolják.

Hogyan juttassuk a szervezetbe a zsírsavakat?

Mind a mai napig nem született egyetértés arról, hogy mennyi legyen az omega- zsírsavak napi adagja – úgy sejtjük, hogy az ember napi igénye 1,5 gramm körül lehet.  A jelenlegi táplálkozási helyzetet figyelembe véve ajánlatos az omega-6 zsírsavak arányának csökkentése és az omega-3 zsírsavak arányának növelése. Ez heti kétszeri halétkezéssel biztosítható is. Patikai készítményeket (halolajat, omega- zsírsavakat) csak akkor szabad szedni, ha valaki ha nem eszik szívesen halat. Ne felejtsük el, hogy a 1,5 grammba bele kell számítani a korábban részletezett növényi olajokat, a margarinokat, a dúsított müzliket, de a reggeli gabonapelyheket is, például a kukoricapelyhet. Egészséges táplálkozással az omega-3 és -6 zsírsavigény biztosítható is.

Az omega-zsírsavak túladagolása gyomor-bélrendszeri panaszokhoz, vérzéses hajlamhoz (például agyvérzés), az idősebbekben az immunrendszer gyengüléséhez és ritmuszavarokhoz vezethet. Ne feledjük: a koleszerinértékeket az omega-zsírsavak növelik és nem csökkentik! Az ajánlások egyértelműen a táplálékkal való bejuttatásukat ajánlják, nem a kapszulázott halolajat. Az omega-zsírsavakra a szervezetnek szüksége van, de a bevitel megfelelő mértékű legyen és lehetőleg természetes úton történjen, ajánlják a szakemberek. Orvosi hatékonyságukról az adatok ellenmondásosak, kizárólag a kismamákkal kapcsolatban vannak egyértelmű tanulmányokkal alátámasztott adatok.

Dr. Becher Péter  

• Cimkék:
halolaj omega-3 zsírsav omega-6 zsírsav hatékonység orvosi javallat szív-érrendszeri betegség

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére