Nem bizonyított, hogy hatástalan

Mi van a placebóban?

A kérdésfelvetést érdemes onnan indítani, mi is az a placebo. Szó szerint azt jelenti: tetszeni fogok (a latin placere jövő ideje), s a terminus bibliai eredetű – a Vulgata 116. zsoltárában áll: „Placebo Domino in regione vivorum”, vagyis “Az Úr kedvében fogok járni / tetszeni fogok az Úrnak az élet földjén”. Az egyház a 8. században vonta be a zsoltár e szakaszát a gyászmisék szertartásába, s a kifejezést ekkor kezdték pejoratív értelemben használni a temetési menetbe beálló „parazitákra”. A szertartáson résztvevők összejövetele és első közös cselekedete ugyanis a „Placebo Domino in regione vivorum” sor eléneklése volt, s a gyászolók ekkor láthatták azokat, akik csak az étel és ital reményében vettek részt a temetésen, és jobbára nem is ismerték az elhunytat. Placebónak tehát azokat az embereket hívták, akik gyászolónak mutatják magukat, de valójában nincs bennük fájdalom.

A kifejezés ilyen értelmében átalakult. Ma orvosi értelemben olyan gyógyszerre, ál- vagy szimulált orvosi beavatkozásra alkalmazzák, amely nem tartalmaz valódi hatóanyagot. Vagyis a placebo olyan szert jelent, amely gyógyszernek mutatja magát, de valójában nincs benne hatóanyag.

Az álorvosság is hathat

A klinikai alkalmazásban a placebo vizsgálatok egyik fő célja az új hatóanyagok tesztelése. Az úgynevezett placebokontrollos vizsgálatok lényege, hogy a betegek egyik csoportja hatóanyagot tartalmazó pirulát vesz be, a másik csoport pedig placebót, s közben mindegyikük úgy tudja, valódi gyógyszert kapott.

Hatékonynak akkor tekinthető a kezelés, ha azok körében tapasztalnak javulást, akik a valódi hatóanyagot kapták, míg a placebót szedőknél nem.

Ha elmarad a jobbulás, a gyógyszert hatástalannak minősítik. De akkor is megkérdőjelezik a hatásfokát, ha a két csoport hasonló vagy azonos eredményt produkál, mert úgy értékelik: működésbe lépett a placebohatás, ami azt jelenti: sokszor egy hatóanyag nélküli, látszólagos gyógyszer is – lelki vagy pszichikai úton, a gyógyulásba vetett hit által – tényleges javulást eredményezhet.

Titokban tartott összetevők

De mit adnak a betegeknek placebóként? És miért számít ez? Nos, azért, mert az álgyógyszert is el kell készíteni valamiből, méghozzá úgy, hogy gyógyszernek látszódjék.

A placebo összetétele azonban az esetek többségében tisztázatlan. És senki sem állíthatja biztosan, hogy ami benne van, az fiziológiailag abszolút hatástalan – állítja Beatrice Golomb, a Kaliforniai Egyetem tanára az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent írásában. A kontroll pirulába – még ha nem is szándékosan –, de kerülhetnek olyan anyagok, amelyek a gyógyulás ellenében hatnak.

Nincs ugyanis semmiféle szabályozása annak, hogy mi kerülhet a placebókba. Így lehet bennük cukor, sóoldat, vitamin, de fájdalomcsillapító, nyugtató, antibiotikum és más anyagok is. Ezt sokszor a vizsgálatot végzők döntik el, akiknek rejtett érdekeltsége a kezelés kedvező kimenetele, és egyelőre senki nem várja el tőlük, hogy nyilvánosságra hozzák a placebo összetételét.

Megtévesztő eredmények

Golomb kutatásai szerint több esetben a látszólagos gyógyszer összetételének is valószínűsíthető hatása volt a vizsgálatok eredményére. A vizsgált esetekben előfordult, hogy a placebo elhomályosította a gyógyszer valódi hatékonyságát, de arra is akadt példa, hogy a kontroll pirula negatívan hatva hamisan felerősítette a gyógyszer eredményességét.

Hogy mennyit változott a helyzet az elmúlt években, azt a kutató és csapata egy kétéves felmérésben vizsgálta. Négy tekintélyes orvosi szaklap szakmai publikációit nézték át, azt keresve, hogy a placebokontroll vizsgálatot végzők közül hányan tüntetik fel a kontroll anyag összetételét. Eredményük nem túl biztató, az esetek kevesebb mint tíz százalékában volt csak tudható, mi került a placebóba. Ennek tükrében viszont nagyon nehéz megítélni, hogy a látszólagos gyógyszernek, a placebónak vajon hány esetben van valamilyen hatása, márpedig így tudományos elfogulatlansággal nehéz eldönteni azt is, hogy egy adott gyógyszer kellően hatásos-e valamely betegség ellenében. A placebók összetételének szabályozásával és nyilvánosságra hozásával nem a placebohatás kiküszöbölése lenne a cél, hanem, hogy azt etikusan használják.

-mezovari-

• Cimkék:
placebo tudományos kutatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére