Válaszúton Bizánc és Róma között

Megtalálták Erdély legrégibb keresztény templomát!

A kutatók az 1009 körül Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre, amely valószínűleg az érsekség alapítása előtt a 10. században épülhetett. A megmaradt alapfalakat a gyulafehérvári római katolikus székesegyház bejáratától 24 méterre találták meg a régészek. Az egyméteres mélységben félköríves apszis romjainak 1,15 méter széles kőtömbökből és kevés tégladarabból készült alapzata van.

Legrégibb keresztény templom

Daniela Marcu Istrate régész szerint – aki a hétvégén sajtótájékoztatón számolt be a páratlan felfedezésről – a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett. Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem a templomot. Ugyanakkor a szakember nem zárja ki a templom Szent István nevéhez köthető alapítását sem, ebben az esetben viszont az ezredik évre datálható az építés.

A szakértők szerint egészen kivételes értékű történelmi műemlékről van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem teljesen különálló épület. „Ez még keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tőle elkülönülve épült fel később az immár Róma irányát választó új püspöki székesegyház” – mondta a gyulafehérvári régész.

A gyulafehérvári római katolikus érsekség célja, hogy a konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek. Szász János, a római katolikus érsekség gazdasági igazgatója közölte, az egyház szempontjából a lelet jelentősége abban áll, hogy a lelet a 10. század közepéből, azaz a honfoglalás, a kereszténység felvételének idejéből, a Kelet és Nyugat közti egyházszakadás előtti időből származik.

„A magyarság első találkozása a kereszténységgel Bizánc révén történt, azután esett Szent István választása Rómára, a Nyugatra. Az államalapító király dilemmájára, a döntés mikéntjére is választ adhatnak a most felszínre került kövek, amelyek elárulják azt is, hogy amikor a 11–12. században megépült az új gyulafehérvári székesegyház, az már teljesen a nyugati kereszténységhez tartozott” – állapította meg Szász János. Az egyházi illetékes úgy vélekedett, meg kell találni a módját, hogy feltáró archeológiai kutatás történhessen az érsekség területén, a távlati cél ugyanis az, hogy a felkutatott, majd konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.

mi/mti

• Cimkék:
archeológia kutatás templom régészet Erdély

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére