Könnyű elemek a mélyben

Másmilyen a Föld, mint hittük

Új zónát azonosítottak az angliai Bristol Egyetem munkatársai a Föld szerkezetében. Vizsgálataik szerint az eddig egységesnek tartott külső mag nem teljesen homogén, annak legfölső határán egy vékonyabb héj valószínűsíthető, amelyben a mag többi részéhez képest viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő az úgynevezett könnyű elemek, leginkább az oxigén és a kén.

Mindmáig igen kevés közvetlen adatunk van a Föld belső szerkezetéről, hiszen még a legmélyebb kutatófúrások is alig haladták meg a 10 kilométeres mélységet, miközben bolygónk sugara 6378 kilométer. A Föld belsejéről a kutatók földrengéshullámok elemzésével jutnak ismeretekhez. (A rengéshullámok sebessége ugyanis aszerint változik, hogy milyen sűrű anyagon hatolnak át; a sűrűbben lassabban, a ritkábban gyorsabban terjednek.)

Mai ismereteink szerint a Föld belső szerkezete három földövre tagolható, ezek a földkéreg, a földköpeny és a földmag. A legkülső a földkéreg, amelynek átlagos vastagsága 30-33 kilométer. A magashegységek alatt vastagabb, a síkságok alatt vékonyabb, alsó részét jellemzően gránit, illetve bazalt alkotja. A középső szerkezeti rész a földköpeny, amely a kéreg alsó peremétől 2900 kilométeres mélységig terjed. Fölső és alsó köpenyt különböztetünk meg, bennük a hőmérséklet lefelé haladva egyre erőteljesebben növekszik, az alsó részen már a 4000 C-fokot is eléri. Itt a földanyag már képlékeny.

A földmag szintén két részre tagolható: a külső mag vagy maghéj (2890-5150 kilométer mélységben) folyékony halmazállapotú, anyaga fémekből, elsősorban vasból és nikkelből áll. A belső mag (5150-6378 kilométer mélységben) szilárd halmazállapotú ugyan, de közel jár az olvadásponthoz, a 3000-4000 C-fokos hőmérséklethez.

A Bristol Egyetem kutatói a földrengéshullámok elemzéséből nyert adatok alapján azt valószínűsítik, hogy a maghéj és a köpeny határán olyan réteg helyezkedik el, amelyben a mag többi részétől eltérően viszonylag nagy mennyiségben, több mint 5 százalékban fordulnak elő az úgynevezett könnyű elemek, mint például az oxigén és a kén. A tudósok úgy vélik, hogy eredetileg jóval nagyobb arányban tartalmazott könnyű elemeket a mag belső régiója, de ahogy a mag kezdett szilárdulni, ezek a könnyű elemek elindultak fölfelé, és most itt, a maghéj és a köpeny határán állapodtak meg. Hozzátették: nem élesen elkülöníthető rétegről van szó, hanem átmeneti jellegűről, ezért ezt az új zónát leginkább a változékony légköri „rétegekhez” lehetne hasonlítani.

Valló László
 

• Cimkék:
köpeny olvadáspont földmag halmazállapot

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére