Megdőlt a tabula rasa elmélet?

Már biztos: van velünk született tudás

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy az idegsejtek az ember korábbi tapasztalataitól független kapcsolatokba is kerülhetnek egymással.

Csak egy része az igazságnak

Már régen ismeretes, hogy az idegi kapcsolatokat a tapasztalat hozza létre, majd erősíti meg - ezt a jelenséget szinaptikus képlékenységnek nevezzük. Például ilyen módon őrződnek meg agyunkban az emlékképek. Azonban a Blue Brain Project elnevezésű munkacsoportban részt vevő szakemberek szerint ez csak része az igazságnak. A Henry Markram vezetésével működő csoport képes volt annak bizonyítására, hogy a neokortex (a homloklebeny legfejlettebb része) bizonyos idegsejtcsoportjai kapcsolatokat építenek ki egymással egy megváltoztathatatlan és viszonylag egyszerű szabályrendszer által vezérelve.

Lassan összeáll a kép

A nagyjából ötven sejtből álló sejtnyalábokat a kutatók építőkövekként értelmezik, amelyek veleszületett, alaptudást hordoznak magukban – például a fizikai világ bizonyos egyszerű jelenségeiről. A szerzett tudás – mint a memória – ezeket az alaptudással rendelkező építőköveket kapcsolják össze magasabb szinten. Makram szerint ez megmagyarázhatja, miért rendelkezünk mindannyian hasonló észleletekkel a fizikai világról, míg emlékezetünk saját tapasztalatainkon alapul.

A válasz a génekben rejlik

A mikrokapcsolódásokat szabályozó mechanizmus lélegzetelállítóan egyszerű. Alapjában amikor két neuron kapcsolódik ugyanahhoz a közeli idegsejthez, az átlagosnál nagyobb lesz annak a valószínűsége, hogy egymással is kapcsolatot teremtenek. A kutatók ennek alapján statisztikai modellt dolgoztak ki. Különböző patkányokból származó idegsejteken figyelték meg a neuronok kapcsolódását, amelyek mind igen hasonlóak voltak. Ha azonban az idegi áramkörök az állat egyedi tapasztalása nyomán alakultak ki, akkor azok feltűnően különböztek más állatokból vett mintáktól.

– Mióta John Locke négyszáz évvel ezelőtt azt kutatta, hogy miként tanul és emlékezik az emberi elme, akkor az a prekoncepció vezette, hogy mindannyian tiszta lapként kezdjük az életünket, aztán az agyunkat a folyamatos tapasztalat alakítja. Az a gondolat azonban, hogy az emlékezet a tudás legókockáiból építkezik, a kutatás előtt egészen új ajtókat nyit meg – magyarázta Markram.

A jelenlegi technológia segítségével módosíthatjuk a tabula rasa elméletet, vitathatjuk, hogy az agyunk üres tábla a születésünkkor. Ez az elmélet mindeddig átitatta a tudományt évszázadokon át. Továbbra sem vonhatjuk kétségbe a tanulás szerepét - hagyományos értelemben. Ismerőseinket felismerni, egy nyelvet elsajátítani, olvasni, írni csak egyéni tapasztalatszerzéssel vagyunk képesek. De a vizsgálat arra világít rá, hogy bizonyos alapinformáció és tudás a génjeinkbe van írva.

mi, mti

• Cimkék:
tabula rasa gének tapasztalat tudás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére