Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-01-29 08:17:00

Világvége-fenyegetéssé vált a tudományos tény

Közeleg a második Nap?

Akár még ebben az évben, egy csillagászati jelenségnek köszönhetően úgy tűnhet majd: két Napot látunk. Egyesek szerint ezzel a ritka égi tüneménnyel be is fejeződik az emberiség földi pályafutása.

Nemigen múlt el esztendő az utóbbi időszakban, hogy tudósok, áltudósok, önjelölt próféták ne álltak volna elő a világvége-jóslatukkal az éppen aktuális évre vonatkoztatva. A maja naptár szerint 2012. december 21-én bekövetkező világvége mindmáig erősen tartja magát. A maják ugyanis egy Nagy Körnek nevezett, igen bonyolult számításokon alapuló ciklus szerint számolták a napok múlását, és ez a bizonyos kör egy év múlva, karácsony előtt zárul be, mert elfogynak a napok, és nem lesz tovább. Ezért jósolták, jósolják egyesek, hogy ezzel vége is lesz a világnak, annak ellenére, hogy többen cáfolják ezt. Így például Geraldo Aldano, a Kaliforniai Egyetem professzora, aki szerint nem akkor, hanem száz évvel később következik be az apokalipszis, mert amikor a maja naptárt átkonvertálták a Gergely-naptárra, ennyit tévedtek.


A maja naptár Nagy Köre meglepően pontos számításokon alapul
 

Az ausztrál csillagászok által a napokban bejelentett szupernóva-robbanás, amelyre idén vagy jövőre lehet számítani, tovább erősítheti a maja naptár szerinti világvége várakozást, annak ellenére, hogy egyrészt mindmáig erősen vitatják, pontosan mikor következhet be ez a kozmikus esemény. A tudósok egyébként nem győzik eléggé hangsúlyozni: a robbanás a Földre nézve semmiféle veszéllyel nem jár.

Szupernóva – a csillag fejlődésének végén bekövetkező katasztrofális rob­ba­nás, amelynek során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet az őt tartalmazó galaxis össz­fé­nyes­sé­gé­nél. A szupernóva-robbanás energiájának azonban csak 0,01 százaléka össz­pon­tosul az elektromágneses sugárzásba, az energia 1 százaléka a csillag által ledobott anyag mozgási energiája, az összes többi energiát a robbanás során ke­let­ke­ző neutrínók szállítják el. A szupernóva-robbanáskor a csillagból nagy se­bes­ség­gel kidobott anyag nehezebb elemekkel dúsítja fel a főleg hidrogénből álló csillagközi anyagot. Nem minden csillag fejlődése vezet szupernóva-rob­ba­nás­hoz. A keletkezésekor legalább 8 naptömegnyi anyagot tartalmazó csil­lag­ból a belsejében lezajló termonukleáris reakciók végén a csillag magjának gravitációs összeomlása (kollapszus) miatt mindenképpen szupernóva lesz. Kisebb csillagtömeg esetén pedig a termonukleáris megszaladás vezethet szu­per­nó­va-robbanáshoz. Ez olyan kettőscsillagoknál következik be, amelyek egyik tagja fehér törpe, és annak felszínére nagy mennyiségű anyag kerül a kísérőcsillagról. A közelmúlt leghíresebb szupernóvája 1987-ben villant fel a Nagy Magellán-felhőben. A Tejútrendszerben 1054-ben felrobbant szupernóva maradványa a Rák-köd. Galaxisunkban négy évszázada (Tycho Brahe és Kep­ler óta) nem figyeltek meg szupernóvát.

Ha a ritka égi esemény a közeljövőben tényleg bekövetkezik, nem mindennapi látványban lesz részünk: két napot csodálhatunk meg az égen. Az a bizonyos másik nap egy Orion csillagképben lévő csillag, a Betelgeuse fölrobbanásának, szupernóvává válásának lesz a következménye.

A Betelgeuse a mi Napunknál nagyobb tömegű csillag, amelynek fölrobbanásakor hatalmas hő-, és fényenergia szabadul majd föl, közel annyi, amennyit a mi Napunk egész élettartama alatt sugároz ki. Az ausztrál kutatók számításai szerint az Orion csillagkép második legfényesebb csillaga, a Betelgeuse  jelenleg robbanás előtti helyzetben van. Ha bekövetkezik a nagy bumm, olyan fényesség támad, hogy még éjszaka sem lesz sötétség a Földön. Két hétig is eltart majd, amíg a fölrobbant égitest teljesen elég, azaz megsemmisül, s addig két Napot láthatunk az égen.

A Betelgeuse felrobbanása után szupernóvává alakul majd át

Mivel a Betelgeuse igen messze van – mintegy 640 fényévnyi távolságra –, sok idő kell, amíg sugarai eljutnak a Földre. A robbanást követően hatalmas mennyiségű, nagy energiájú kozmikus részecske szóródik szét az űrben, amelyek bolygónkat is elárasztják. Áthatolnak mindenen, így testünkön is, károsodást azonban feltehetően nem okoznak majd – nyugtatnak meg a csillagászok.

 

Valló László

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.