- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-01-29 08:17:00 Világvége-fenyegetéssé vált a tudományos tényKözeleg a második Nap?Akár még ebben az évben, egy csillagászati jelenségnek köszönhetően úgy tűnhet majd: két Napot látunk. Egyesek szerint ezzel a ritka égi tüneménnyel be is fejeződik az emberiség földi pályafutása.Nemigen múlt el esztendő az utóbbi időszakban, hogy tudósok, áltudósok, önjelölt próféták ne álltak volna elő a világvége-jóslatukkal az éppen aktuális évre vonatkoztatva. A maja naptár szerint 2012. december 21-én bekövetkező világvége mindmáig erősen tartja magát. A maják ugyanis egy Nagy Körnek nevezett, igen bonyolult számításokon alapuló ciklus szerint számolták a napok múlását, és ez a bizonyos kör egy év múlva, karácsony előtt zárul be, mert elfogynak a napok, és nem lesz tovább. Ezért jósolták, jósolják egyesek, hogy ezzel vége is lesz a világnak, annak ellenére, hogy többen cáfolják ezt. Így például Geraldo Aldano, a Kaliforniai Egyetem professzora, aki szerint nem akkor, hanem száz évvel később következik be az apokalipszis, mert amikor a maja naptárt átkonvertálták a Gergely-naptárra, ennyit tévedtek. A maja naptár Nagy Köre meglepően pontos számításokon alapul Az ausztrál csillagászok által a napokban bejelentett szupernóva-robbanás, amelyre idén vagy jövőre lehet számítani, tovább erősítheti a maja naptár szerinti világvége várakozást, annak ellenére, hogy egyrészt mindmáig erősen vitatják, pontosan mikor következhet be ez a kozmikus esemény. A tudósok egyébként nem győzik eléggé hangsúlyozni: a robbanás a Földre nézve semmiféle veszéllyel nem jár. Szupernóva – a csillag fejlődésének végén bekövetkező katasztrofális robbanás, amelynek során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet az őt tartalmazó galaxis összfényességénél. A szupernóva-robbanás energiájának azonban csak 0,01 százaléka összpontosul az elektromágneses sugárzásba, az energia 1 százaléka a csillag által ledobott anyag mozgási energiája, az összes többi energiát a robbanás során keletkező neutrínók szállítják el. A szupernóva-robbanáskor a csillagból nagy sebességgel kidobott anyag nehezebb elemekkel dúsítja fel a főleg hidrogénből álló csillagközi anyagot. Nem minden csillag fejlődése vezet szupernóva-robbanáshoz. A keletkezésekor legalább 8 naptömegnyi anyagot tartalmazó csillagból a belsejében lezajló termonukleáris reakciók végén a csillag magjának gravitációs összeomlása (kollapszus) miatt mindenképpen szupernóva lesz. Kisebb csillagtömeg esetén pedig a termonukleáris megszaladás vezethet szupernóva-robbanáshoz. Ez olyan kettőscsillagoknál következik be, amelyek egyik tagja fehér törpe, és annak felszínére nagy mennyiségű anyag kerül a kísérőcsillagról. A közelmúlt leghíresebb szupernóvája 1987-ben villant fel a Nagy Magellán-felhőben. A Tejútrendszerben 1054-ben felrobbant szupernóva maradványa a Rák-köd. Galaxisunkban négy évszázada (Tycho Brahe és Kepler óta) nem figyeltek meg szupernóvát.
Ha a ritka égi esemény a közeljövőben tényleg bekövetkezik, nem mindennapi látványban lesz részünk: két napot csodálhatunk meg az égen. Az a bizonyos másik nap egy Orion csillagképben lévő csillag, a Betelgeuse fölrobbanásának, szupernóvává válásának lesz a következménye. A Betelgeuse felrobbanása után szupernóvává alakul majd át
Mivel a Betelgeuse igen messze van – mintegy 640 fényévnyi távolságra –, sok idő kell, amíg sugarai eljutnak a Földre. A robbanást követően hatalmas mennyiségű, nagy energiájú kozmikus részecske szóródik szét az űrben, amelyek bolygónkat is elárasztják. Áthatolnak mindenen, így testünkön is, károsodást azonban feltehetően nem okoznak majd – nyugtatnak meg a csillagászok.
Valló László
|
Hírsor
A hét java
|
|