Nem mese többé

Közel a láthatatlansághoz

A repülő szőnyeg a Wright-fivérek óta már létező valóság, a távolbalátó tükörhöz ma már távkapcsoló is jár, az égig érő fa pedig lassanként az űrbe futó nanolift képében látszik testet ölteni. Ám mi lesz a láthatatlansággal és a hétmérföldes csizmával? Maradnak a mesék világában? Aligha.

Ha a fény csak körbefolyja a testet

A Berkeley Egyetem kutatói jutottak idáig a legközelebb a láthatatlansághoz. Kétdimenziós testeket már több évvel ezelőtt sikerült megfelelő fénytartományban láthatatlanná tenni metaanyag segítségével. Xiang Zhang és kutatótársai azonban utóbb mesterséges anyagok segítségével, pontosabban a fény eltérítésével térbeli alakzatokat is láthatatlanná tettek. A módszer alapja a következő: azért látjuk a dolgokat, mert azok visszaverik, elnyelik vagy szétszórják a fénysugarakat, a metaanyagok ezzel szemben eltérítik a fényt, mely mintegy a tárgyat kikerülve körbefolyja a testet, és úgy halad tovább.


A fizikai törvényei szerint, az anyag elektromos áteresztőképessége (permittivitás) és a mágneses áteresztőképessége (permeabilitás) pozitív és negatív értéket egyaránt felvehet, de nincs olyan anyag a természetben, amelyben mind a két tulajdonság negatív értékű lenne. A mesterséges metaanyag viszont mindkét tekintetben negatív értékű, így képes eltéríteni a fényt, s ezáltal a szem számára érzékelhetetlenné tenni a tárgyat.

Bár a kaliforniai Berkeley Egyetem áttörése nagy visszhangot váltott ki, és a hadiipart azóta is lázban tartja,  addig még sok időnek kell eltelnie, míg a nagy szupermarketek őszi akciós áron kínálják majd a láthatatlanná tévő kabátokat.

Hétmérföldes rugóláb

A hétmérföldes csizma azonban már itt ugrál a szomszédban. Sőt a sorozatgyártását is beharangozták, bár ebből egyelőre nem lesz semmi. Eredetileg az orosz gyalogos katonák számára fejlesztették ki a kilencvenes években, hogy azok teljes menetfelszerelésben is nagyobb fáradtság nélkül és gyorsabban tudják követni a harckocsikat, akár óránként 40 kilométeres sebességgel. Ez bizony már háromszor gyorsabb hétmérföldes csizmának felelne meg. Csakhogy a próbafutások során kiderült, a befektetett energia nagyobb, mint amit a rugós lábakból ki lehet nyerni.



Az aprócska, beépített robbanómotor sem mindig a megfelelő időben fejtette ki hatását, túlterhelte a térdet, és az egyensúly megőrzését is veszélyeztette. Bár a robbanómotor szinkronizálását, súlyát és üzemanyag-fogyasztását is jelentősen csökkentették, a kísérletezés most abbamaradt. Így a gyalogosok biciklivel vagy görkorcsolyával könnyíthetik meg haladásukat.

A mesék csodái lassan valósággá válnak a tchnika révén. Bár az aranyalmafára és az aranytojást tojó tyúkra  talán még várni kell. Ám az ég óvjon attól, hogy valamely génmanipulátor e probléma megoldásán kezdjen el fáradozni! Az "üssed, üssed botocskám" is létezik,  ennek mechanikus változata a gumibot, s az elektronikus nem más, mint a sokkoló.

-mezovari-

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére