Megfelelő higiénével legyőzhető

Kolera: a jól ismert gyilkos

A tizennyolcadik századig a pestis volt Európában a legfélelmetesebb kór. A tizenkilencedik századtól azonban ennek helyét átvette a kolera. Ez a bakteriális megbetegedés alapvetően a higiéniai hiányosságok miatt alakulhat ki. A Vibrio cholerae nevű baktérium okozza, mely elsősorban a belekben található, főként széklettel, szennyvízzel és az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Emberről emberre azonban nem fertőz. A betegség súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet, könnyen össze lehet téveszteni más trópusi betegséggel. A kórokozót 1884-ben fedezte fel Robert Koch.

A járvány, mely a tizenkilencedik század során szinte minden évtizedben felütötte a fejét általában a meleg tengerpartokról indult, és felbukkanása után innen terjedt szét Európába és Ázsiába. A 19. században az „epés hányásként” ismert kolera áldozatainak száma elérte az egymilliót.
A betegségnek két fajtáját ismerik, az egyik az úgynevezett európai kolera, mely csak a nyár második felében, míg az ázsiai egész évben fertőz.
A járvány megfelelő higiénével megelőzhető, s éppen ezért minden olyan területen – például a nagyvárosi nyomornegyedekben –, várható felbukkanása, ahol ezek a tisztasági, szennyvízkezelési feltételek nem teljesülnek.

A betegség tünetei

A baktériumok olyan toxint, mérget termelnek, amely óriási tömegű, sókban és ásványi anyagokban gazdag folyadék kiválasztását indítja meg a vékonybélben. Tapasztalatok szerint a savhiányosak sokkal fogékonyabbak a betegségre. Egészséges emberek a fertőzött területen sem szoktak fertőzést kapni a gyomor savtartalma miatt. Más baktériumokkal társulva egészséges embereket is fertőz. A betegek széklete és hányadéka okozza a fertőzést a továbbiakban.
Lappangási ideje 1-5 nap. A betegség általános tünetekkel, émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd hirtelen jelentkezik a kifejezetten a kolerára jellemző hasmenés, a nagy mennyiségű, gyakori, rizslészerű széklet ürítése. Ennek következtében a beteg gyorsan kiszárad. Kellő folyadék-, cukor- és sópótlás nélkül keringési elégtelenség alakul ki, a vérmennyiség csökkenése és a sók töménységének (sókoncentráció) növekedése veseelégtelenséghez, sokkhoz, kómához végső soron a beteg halálához vezethet.

A tünetek rendszerint 3-6 napon belül elmúlnak. A legtöbb ember két héten belül kórokozómentessé válik, de néhányan hosszútávú hordozók lesznek. A súlyos kolerában szenvedő, kezeletlen betegek több mint 50 százaléka meghal. Azonnal megkezdett, megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás esetén a halálozás egy százalés alatti. A legnagyobb veszélynek mindmáig a gyermekek és a várandós nők vannak kitéve, mert a melegebb területeken igen nagy a kiszáradás veszélye, és mert nekik nem lehet védőoltást adni.

Világjárvány

A kór története eléggé jól dokumentált, már Kr. e. 400-ban is följegyezték a betegséget, és tudni lehet, hogy legtöbbször Indiában tört ki a járvány. Az 1830-as évek elején, miután a járvány megjelent Oroszországban, majd Svédországban, Bécsben, Berlinben és Angliában, Franciaországban is pusztított, s  megjelent Magyarországon is. Nem telt belé sok idő, s már Amerikában is felütötte fejét a kór, New York és Philadelphia környékén betegedtek meg először az emberek.

Magyarországon a legnagyobb kolerajárvány 1872-ben tört ki, és két évbe is beletelt, míg sikerült megfékezni a félelmetes erejű kórt. Még további hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ország népességének szintje elérje a korábbi szintet. Csak 1892-re sikerült úgy rendezni a közállapotokat, hogy a kolerával szemben eredményesebben vegyék fel a küzdelmet. Ekkorra rendelték el a betegek kórházi ellátását, a közterületek szervezett takarítását és a tiszta ivóvizet.
1863-ban egy mekkai zarándoklat révén ismét nagyobb foltokban terjedt el a kór, 30 ezren haltak meg, majd a Mekkából menekülők Egyiptomtól Amerikáig vitték a kolerát. Mekka miatt az 1860-as évek végén egymillió ember halt meg. Sok halálos áldozatot követelt a kolera az 1880-90-es években is.
 

 Kolerajárvány korunkban

Ma is eleven fenyegetést jelent a kolera a Föld minden olyan területén, ahol az emberek nagy tömegben élnek együtt, rosszak a higiénés feltételek, tisztítatlan vizet isznak és nem megfelelő a szennyvízelvezetés rendszere. India szegénynegyedeiben például 1961-ben megjelent a betegség egy új változata. 1991-ben Latin-Amerika egyes területein és Peruban támadt fel újra a járvány, és több mint négyszázezerre nőtt az áldozatok száma. Hazánkhoz közel, a Duna-deltában jelent meg legutóbb, az 1980-as évek második felében a járvány.
2010 szeptemberében az Egészségügyi világszervezet (WHO) jelezte, hogy Nyugat-Afrikában több tízezer ember betegedett meg, és folyamatosan romlik a helyzet. Haláleseteket számos országból jelentettek, többek között Guineából Libériából, Maliból és Nigerből. Nyugat-Afrikában a helyi konfliktusok miatt meginduló tömeges vándorlások vezetnek a járvány kiterjedéséhez. Jelenleg a földrengés sújtotta Haitin ütötte föl a fejét a járványos betegség.

Kolera baktérium álruhában

A kolera baktérium rendkívül sikeres voltának titkát nemrégiben fejtették meg a tudósok, amikor a kutatók számára kiderült, hogy azok a gének, melyek a betegség tüneteiért felelősek, és azok, amelyek az áldozatok közötti terjedésért felelősek, teljesen különböznek. A kolera 237 génjéből laboratóriumban mindössze 44 működik. Egy szabadból elkülönített baktérium 700-szor fertőzőbbnek bizonyult laboratóriumi társánál. Ezt a halálos tulajdonságot 5 órán át sikerült fenntartani friss vízben, amint tápanyagban gazdag tenyészetbe kerültek, elvesztették képességüket. Ezért nem sikerült mindezidáig hatékony gyógyszert kifejleszteni a kolerabaktérium ellen. A baktériumnak több változata van, és nem a legmegfelelőbbet vették célba az eddigi kutatások.

-nemesi-

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére