„Vér van rajta, és épp a sebeknél!”

Kit takart valójában a torinói lepel?

„A sokféle hagyomány mellett valószínűnek tűnik, hogy amikor a torinói leplet őrző templomosokat megvádolták, hogy egy fejet imádnak, éppen a leplen látható lenyomat alapján tették. Jóval később, 1898-ban, amikor aztán elkészültek az első fényképek a lepelről, kiderült, hogy a negatív a pozitív kép. Ám egy pontos negatívot hamisítani még ma is nagyon nehéz; az 1898-as felvételek idejében pedig még egyáltalán nem volt erre alkalmas technológia. A szkeptikusok, akik erősen szeretnék, hogy a lepel ne az legyen, amiként az egyház őrzi, azt a feltételezést támogatják, hogy a képet valaki festette. De ez nem festmény! Vér van rajta, és épp a sebeknél!" – állítja a tudós.

A Közel-Keletről érkező lepel szövési mintája megfelel az ókori Jeruzsálemben és Júdeában is ismert szövési formának. Ferencz Csaba szerint a lepel egyetlen szövet, vagyis nem különféle darabokból varrták össze, s ennek komoly jelentősége van a sokak által perdöntőnek tekintett radiokarbon kormeghatározást illetően is.

A híradásokból tudni, hogy 1988-ban a Torinói lepel korának kiderítéséhez a világ három laboratóriumában fogtak neki, és nagyjából azonos eredményre jutottak. E vizsgálatokat azonban felesleges volt elvégezni – összegzi véleményét Ferencz Csaba.

A vizsgálat előfeltételezése, hogy amikor megszűnik az anyagcsere az élő szerves anyagban, abban a pillanatban rögzül a C12 és C14, tehát a szénizotópok aránya. Mivel a C14 gyorsabban bomlik, a két izotóp vizsgálatával meg lehet határozni a lelet korát, mert egyre kisebb a gyorsabban bomló izotóp jelenléte. Ez egy pontos atomi folyamat. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálat feltételét tisztázva érthető az is, hogy ha történik valami olyasmi, ami közben a vizsgálati anyagba C14 jut, akkor a radiokarbonos kormeghatározásnak azonnal megszűnik a hitelessége, mert a többlet C14 miatt a lelet fiatalabbnak fog tűnni. Például a penészréteg is letisztítható, ám a szálak között így is C14 többlet marad.

A lepel történetében tűzeset is szerepel. A tűz kapcsán keletkező szén-dioxid és korom szinte beül a textilszövetbe – de még a csont pórusaiba is, ezért nem érdemes kormeghatározást végezni például egy égett csont ereklyén –, s a belekeveredett C14 miatt a lelet sokkal fiatalabbnak mutatkozik a valós koránál. A tűz tehát sarkalatos kérdés. A tűzben a lepel megégett, amikor a gomolygó, szénnel teli füstből mentették ki, tehát teljesen bizonyosan benne vannak ezek a szénatomok. Egy szokványos régészeti leletnél ilyenkor azt mondjuk, hogy a tűz korát, vagyis idejét lehet belőle megállapítani, tehát a radiokarbon kormeghatározással kapott kor és a nagy tűz ideje  többé-kevésbé egybeesik.

Ferencz Csaba ismét hangsúlyozza, hogy a leplen látható kép nem festmény. Ezzel azonban újabb kérdést érint: miért sötétebbek vagy világosabbak a lepel egyes pontjai? A korábbi kutatások úgy találták, hogy ha a lepel rákerül egy emberi modellre, akkor a torzulások helyrejönnek, teljesen normál emberi test képe rajzolódik ki, az energia, tehát a fényes és árnyékos részek eloszlása megfelel a sugárzás típusú fényeloszlásnak.  Az anyag ezeken a részeken  elváltozott, nem pedig  befestették. Nem tudjuk, hogy ez a sugárzás pontosan mi, de elképzelhető, hogy olyan jellegű  jelenség hozta létre, ami a sugárzásnak megfelel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a C14-nek már az induló aránya is magasabb volt…

A fizikus utolsó megjegyzése e tárgyban a következő: – A természettudományos vizsgálatok tényeit megismerve azt kell mondanom, hogy a torinói lepel eredeti anyag.

- péter -

 

• Cimkék:
torinói lepel vita Jézus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére