Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-04-27 07:07:00

A WHO az oltás hiányát teszi felelőssé

Kanyarójárvánnyal küzd Európa

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: az utóbbi hónapokban a kontinens 33 országában több mint 6500 megbetegedést észleltek, az esetek háromnegyedét Franciaországban jelezték.

Franciaországban ez év januárja és márciusa között 4937 esetet jelentettek, miközben 2010-ben összesen 5090 megbetegedést regisztráltak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint különösen a 10−19 évesek között sok a beoltatlan fiatal. Ahhoz, hogy hasonló járványokat el lehessen kerülni, a lakosság 90 százalékát be kell oltani – hívta fel a figyelmet a WHO.

Franciaország mellett Spanyolországból is sok esetet jeleztek. Andalúziában a kanyaró két nagy hullámában hatszázan betegedtek meg október óta. Svájcban is növekedett a kanyaróban szenvedők száma, 2010 végén 321 esetről tudtak, a legtöbben az alpesi ország francia határvidékén, Genf kantonban kapták el a kórt.

A Mindennapi értesülései szerint nemcsak Nyugat-Európát sújtja a járvány, hanem Ukrajnában és Bulgáriában is tömeges megbetegedést észleltek. Bulgáriában több mint 20 ezren lettek kanyarósok, és 22 halálesetet regisztráltak a járvánnyal összefüggésben. A WHO tagországai az április 23-án kezdődő európai oltási héten vitatják meg a betegség további terjedését megakadályozó intézkedéseket. Az idei kampányban több mint ötven ország vesz részt.

Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezhet. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagybeteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.


Az önkéntesség az ok

A legnagyobb pusztítást azokban az országokban végzi a kanyaró vírusa, ahol nem kötelező az úgynevezett életkorhoz kötött védőoltás – mondta el a Mindennapinak nyilatkozva az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője. Ócsai Lajos hangsúlyozta: Nyugaton számos vakcina beadatása önkéntes, vagyis a szülőkre bízzák annak eldöntését, hogy mi ellen kapjon védettséget a gyermek. Ez súlyos hiba, aminek a mostani kanyarójárvány is a következménye. A szakember szerint jól felismerhető, hogy olyan országokban alakult ki a kanyarójárvány, ahol vagy túlságosan nagy a szabadság, vagy túlságosan nagy a szegénység, vagyis a fertőződésre fogékony csecsemők és gyermekek nem kaptak védőoltást.

Magyarországon 15 hónapos korban kapják a kicsik a kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni, háromkomponensű vakcinát, a kanyaró elleni oltást 11 éves korban megismétlik. E két vakcina egy életre védettséget nyújt a fertőzéssel szemben, így hiába dúl a kontinens egészén a kanyaró, itthon a lakosság döntő többsége immunis a kórra.

Ócsai Lajos emlékeztetett rá: itthon 1952−1961 között nem volt oltóanyag, 1430 gyermek halt bele a kanyaróba. Azóta lényegében nem volt tömeges megbetegedés az országban, legutóbb 2001-ben bukkant fel a kórokozó, akkor is mindössze 11 beteget regisztráltak. Az utóbbi egy évtizedben ha volt is kanyarós beteg, nem Magyarországon fertőződött meg.


Gyógyszerlobbi vagy orvosi hiba?

Tavaly a tekintélyes brit orvosi hetilap, a The Lancet hivatalosan is visszavonta azt az 1998-as cikkét, amelynek a szerzője a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni védőoltást az autizmussal és bizonyos bélbetegségekkel hozta összefüggésbe. Andrew Wakefild brit orvos tanulmánya emberemlékezet óta a legélesebb vitát váltotta ki orvosi körökben.

A cikk következtében meredeken csökkent a gyermekek oltottsága az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és más európai országokban, ugyanakkor nőtt a kanyarós megbetegedések száma: 2009-ben Angliában és Walesben az előző évihez képest 70 százalékkal nőtt a kanyarós megbetegedések száma, javarészt a beoltatlan gyerekek miatt. 

Az oltás elleni pánik a Lancet orvosi szakfolyóirat 1998-as tanulmányával kezdődött, amit 2004-ben a 13 társszerzőből tíz visszavont. (A tizenegyedik szerzőt nem tudták elérni.) A fő szerző, dr. Andrew Wakefield – egyik társszerzőjével együtt – kitartott a tanulmány állításai mellett, annak ellenére, hogy tavaly végül maga a Lancet is visszavonta a cikket. Egy másik orvosi folyóirat, a British Medical Journal legutóbbi számában megjelent cikk szerint azonban Wakefield nem egyszerűen tévedett, hanem csalt: tudatosan meghamisította az eredeti tanulmányhoz felhasznált adatokat.

A brit orvosok regiszterét vezető General Medical Council (Általános Orvosi Tanács) fegyelmi testülete a cikk visszavonását követően úgy nyilatkozott, hogy Andrew Wakefield kutatási eredményeit „felelőtlen és inkorrekt módon” ismertette, „szívtelen nemtörődömséggel” viszonyulva a vizsgált gyermekekhez. Az állásfoglalás rámutat, hogy a tanulmány az orvosi szakma presztízsvesztését is eredményezte.

Szövődmények: A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. Ezek közé tartozik az agyvelőgyulladás, mely a betegség legsúlyosabb szövődménye, valamint az egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek. Baktériumok által okozott szövődményként észlelhetők légúti kórképek: gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint egyéb bakteriális fertőzések: középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. Régi, de ma is érvényes tapasztalat szerint átlagosan 500 kanyarós megbetegedésből egy halálos kimenetelű lehet.

 
Szigeti Ildikó

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.