Tudomány
2011-04-08 13:31:00
Japánban is láttak világító jelenségetIsmeretlen fény jelzi a földrengéseket - tudósok keresik az okát
A tudomány sokáig nem tudott mit kezdeni a szemtanúk beszámolóival, egyesek egyszerű hallucinációnak tartották, hogy a földrengést különös fényjelenség előzi meg.
A földrengésfényt egészen a közelmúltig népi hiedelemként tartották számon, s a folklór körébe sorolták. Annak ellenére, hogy megfigyelések sokasága számolt be arról, hogy olykor villogó, világító „tűzijátékszerű” jelenségek kapcsolódnak a nagyobb földrengésekhez. A tudomány sokáig nem tudott mit kezdeni a szemtanúk beszámolóival, egyesek egyszerű hallucinációnak tartották.
Az 1960-as évek végén, a japán naganoi földrengéssorozat megfigyelései és 1969-es fényképei azonban a tudósokat is elgondolkodtatták, bár a jelenségre egyértelmű magyarázatot mindmáig nem sikerült találni. Pedig a földrengéseket olykor megelőző, azt jelző fények titkainak feltárása segíthetne az előrejelzésben.
A lisszaboni 1755-ös hatalmas rengés idején a filozófus Immánuel Kant jegyezte fel, hogy az eget villámok fénye világította meg. 1976-ban a kínai Tangshan lakói láttak különös fényfelvillanásokat az esti égbolton, másnap éjjel 7,8-es magnitúdójú földrengés pusztította el a várost, 240 ezer ember halálát okozva. 1999-ben pedig a mit sem sejtő török tévé mutatta be azt a fénygömbszerű jelenséget, amelyet másnap az Izmit városát romba döntő 7,4-es magnitúdójú földrengés követett. A fényjelenséget filmre vették a 2007-es perui, 2008-as Sichuan-i, 2009-es L'Aquila-i és 2010-es chilei földrengések idején is. A márciusi japán földrengés előtt egy nappal készült felvételről is beszélnek, ami ismeretlen eredetű vöröses fényseprű formát örökít meg egy nagyforgalmú út közelében.
Földrengésfény a megfigyelések szerint keletkezhet a szeizmikus mozgások előtt, alatt és után is. Egyaránt lehet gyors felvillanású vagy szórtan erős fényű. Fehér, kék vagy vörös színekben észlelhető. Rendszerint azonban inkább halvány, de erősebb a Hold fényénél. Formái is változatosak: gömb, szalagos vagy felhőt idéző alakban jelenik meg. Többnyire zajtalan, de előfordul, hogy tüskésen pattogó hanghatás kíséri. Megjelenése sem kötődik a rengés epicentrumához, látták már attól több száz kilométerre is. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, gyakoribbak azokon a területeken, ahol kemény, kristályos a kőzet, és függőleges elmozdulású a törésvonal.
A műszeres mérések és megfigyelések először a japán Kobe várost ért, 1995-ös földrengés idején kerültek összhangba. A műszerek a rengés előtt kis mértékű eltérést rögzítettek a földmágnesség és a légköri elektromosság tekintetében. A rengés idején megfigyelt, villámszerű fényjelenségekről szóló beszámolók pedig a fény egy olyan útvonalát rajzolták ki, amely megegyezett a rengést okozó törésvonal irányával.
A tudomány ma még csak tapogatódzik, a jelenségre nincs egyértelmű magyarázat. A feltétezések egyike szerint a földmozgás idején súrlódó kőzetek termelte hő gyújtja lángra a földalatti gázokat. Egy másik elképzelés a földmozgást kísérő radonos radioaktív jelenség következményének ítéli. A pizoelektonikus magyarázat szerint intenzív elektromos mezők okozzák, amelyek a kvarc tartalmú kőzetek tektonikai mozgásai által jönnek létre.
Egy elterjedt felfogás szerint néhány kőzetfajta reagál úgy a mechanikai változásokra, súrlódásokra, hogy fényt és elektromos feszültséget generál, annak ellenére, hogy a kőzetek elméletileg igen rossz elektromos vezetők. E tribolumineszcencia kialakulását a szabálytalan vagy hibás kőzetkristályok segítik elő.
Bár a tudományt a jelenség titka mint önálló kutatási feladat és probléma is izgatja, az azonban kétségtelen, ha pontosan meghatározhatóvá válna a jelenség oka és természete, és műszerekkel tudatosan rögzíteni is lehetne, akkor a földrengésfény előrejelző szerepe felmérhetetlen segítséget jelentene a rengések okozta károk enyhítésében.
Szabó Edit
|
