Magyarország egész területe fertőzött

Hosszabb parlagfűszezon várható a klímaváltozás miatt

A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent tanulmány szerint a parlagfűszezon hosszabbodása összefüggésben áll a globális klímaváltozással. A kutatócsoport 10 helyszínről gyűjtötte össze a pollenszámot és az időjárási adatokat, a texasi Georgetowntól a kanadai Saskatoonig.

Az adatokból meghatározták, hogy 1995 és 2009 között a szélességi fok növekedésével nőtt a fagymentes időszak is, és ezzel együtt a pollenfertőzött napok száma is. A wisconsini LaCross feletti öt helyszínen jelentősen hosszabb lett a pollenszezon, legalább 13 nappal. Saskatoonban majdnem egy teljes hónappal (27 nappal) tovább kínlódhattak az allergiások.

A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy a hosszabb szezon, illetve a pollenek magasabb koncentrációja miatt egyre többen betegedhetnek meg. A már allergiás emberek tünetei is súlyosbodhatnak.

A magyarok tíz százaléka szenved pollenallergiában

A parlagfű hazánkban július végétől októberig virágzik. A növény drámai mértékű elterjedése voltaképpen az 1920-as években, az első világháború után indult be, amikor is az Egyesült Államoktól gabonasegélyt kaptunk, és ez szennyezésként parlagfű-magokat is tartalmazott. A nyolcvanas években készült parlagfű-térképeken lehet látni, hogy mindig is az ország délnyugati részén volt nagyobb a fertőzöttség.
 

Mára már eljutottunk odáig, hogy az egész országot ellepte a növény. Évekkel ezelőtt újsághír volt, hogy már a Kékes-tetői tüdőszanatórium környékén is föllelhető a parlagfű. Sőt, már exportáljuk is: ha a szél keleti irányból fúj, az osztrákok is kapnak belőle. Magyarország ebből a szempontból rendkívüli mértékben sújtott. Ez a gyomnövény egymaga több szezonális allergiás rhinitises megbetegedésért felelhet, mint az összes többi allergén növény együtt.

– Egy tő parlagfű nyolcmilliárd pollenszemcsét képes kibocsátani, s az egész ország területe át van fertőzve legalább hatvan centiméter mélységig parlagfűmagokkal, egy mag kb. harminc éven át elél úgy, hogy inaktiválja magát. Ha pedig a növény szárát kaszáláskor elvágják, akkor már nem egy hajtást hoz, hanem kettőt-hármat. De ha tegyük fel, hogy egyszer ki tudnánk irtani a parlagfüvet, akkor fölmerülhet a kérdés, melyik allergén lesz a következő? Mert számos allergén van, az északi országokban elsősorban a nyírfapollen okoz gondot, Németországban elsősorban a fűpollen okoz allergiát, vannak olyan országok, ahol a macskaszőr…-– mondja Rónai Zoltán tüdőgyógyász szakorvos és allergológus. A dízelkorom-részecskék ”megvadítják” a pollenszemcséket: rátapadnak bármelyik pollenszemcse felszínére, amely ennek következtében sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud összekapcsolódni az immunrendszer különböző, az allergiás kórmechanizmust elindítósejtjeivel. Ezzel is meg lehet magyarázni – számtalan egyéb tényező mellett –, hogy ha szennyezettebb városi környezetben él valaki, akkor sokkal nagyobb eséllyel lehet allergiás.

-nemesi-

• Cimkék:
pollen szénanátha betegség allergia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére