Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-11-25 15:30:00

Olasz és német tudósok vitatkoznak a szobor miatt

Hány éves a római farkas?

A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas bronzszobra miatt csaptak össze ismét az olasz és német tudósok. A német sajtó azt írta, hogy az olaszok szándékosan meghamisítják a farkas életkorát.

A római Capitoliumi Múzeumban őrzött farkasszobor eredetét magyarázó felirat kijavítását sürgette a Der Spiegel című német hetilap azt állítva, hogy a közhittel ellentétben nem ókori, hanem a középkorban született alkotásról lenne szó. “Lehet, hogy nem pontosan akkor készült, amikor mi hisszük, de a nőstényfarkas a miénk és Róma alapítását jelképezi” – üzent vissza a római Il Messaggero.


Nincs egyetértés

A 2006 óta tartó datálási vita az itáliai kutatókat is megosztja. A szobrot restauráló Anna Maria Carubba régész szerint a farkas esetében használt bronzöntési technika középkori eredetre utal. A szobron végzett szénizotópos kormeghatározás szintén a 12-13. századra helyezte az alkotás keletkezését. Andrea Carradini, a római egyetem klasszikus kori régészeti tanszékének professzora az Il Messaggerónak leszögezte: biztos benne, hogy a nőstényfarkas a Krisztus előtti 5. században készült.

Carradini szerint ezt a városalapítás helyszínén, a római Palatinus-dombon talált legutolsó régészeti leletek is megerősítik. Előkerült a Romulus alapította város egykori fala és Romulus lakóháza, miért ne maradhatott volna fenn a farkas is, mely az etruszkkori szobrokat idézi, például az Arezzói kimérát.

Vita egyedül azt nem említi, hogy az eredetileg csak a farkast ábrázoló szobrot 1473-ban, Andrea Pollaiolo egészítette ki az ikrek alakjaival. A német sajtóban megjelent cikk után a Capitoliumi Múzeum jelezte, hogy a farkas melletti táblájára ráírják, nem kizárt, hogy középkori alkotásról van szó.

MTI

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Régészet
  • Itt a bizonyíték: hogyan festett a neandervölgyi ember?
  • Történelem előtti medvéket találtak
  • Ezt itták az ókori sumérok
  • Hoppá: a legfontosabb felfedezés a Holt-tengeri tekercsek után
  • Szándékos rongálás miatt hull darabokra a Colosseum?
  • Rendkívüli felfedezés Olaszországban
  • Többezer éves szatír nyomaira bukkantak
  • Űrlények a Sixtusi-kápolnában
  • Római város romjaira bukkantak Erdélyben
  • Megnyitják a szfinxek útját

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.