A British Múzeumban lesz megtekinthető

Hamarosan újra látható Jézus legkorábbi ábrázolása

Jézus egyik legkorábbi ábrázolása, az edesszai Mandylion, a 14. században a konstantinápolyi császári palotából került a pápa vatikáni magánkápolnájába. Jelentős vita dúl azóta is a kutatók körében, hogy a nagyközönség számára csupán különleges alkalmakkor kiállított „kendő” az eredeti ilyen tárgy, vagy négyszáz évvel Jézus ideje után született.

Edesszai szentkép (Szent Mandylion)

Talán a keresztény ikonográfia legismertebb képmásolatai ezek, melynek eredetéről azt állítják, hogy annak első példányát maga Jézus készítette. A keresztény hagyomány úgy tanítja, Abgar, Edessza királya kapta az első, minden későbbi másolat mintáját képező önarcképet Jézustól, egy levélváltás után.  Amúgy két hivatalos magyarázat is van a kép elkészítésére nézve, és mindkettő elfogadott.

Az egyik, Evagrius leírásából, az Ecclestical History-ból származik, aki szerint a leprában szenvedő edesszai király elküldte írnokát, Ananiást Krisztushoz egy levéllel együtt, amelyben azt kéri Krisztustól, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Ananiás festő volt, és Abgár megparancsolta neki, hogy ha a Megváltó nem tud eljönni, akkor fessen róla egy képet, és azt hozza el neki. Ananiás sűrű tömegtől körülvéve talált rá Krisztusra. Ráállt egy kőre, ahonnan Krisztust jobban lehetett látni, és megpróbálta lefesteni Őt. Mikor Krisztus látta, hogy Ananiás arcképet akar Róla készíteni, vizet kért, megmosakodott, kendővel megtörölte az arcát, és e kendőn megmaradt képmásának lenyomata.

A Megváltó átadta ezt a kendőt Ananiásnak, azzal az utasítással, hogy a válaszlevéllel együtt vigye azt el annak, aki őt küldte. Ebben a levélben Krisztus megírta, hogy Ő maga nem megy Edesszába, mivel Neki azt kell teljesítenie, amiért elküldetett. Megígérte, hogy feladatának teljesítése után elküldi Abgárhoz egyik tanítványát. Miután megkapta az arcképet, Abgár meggyógyult a fő betegségéből... Ezt a képet Evagrius „nem kéz által valónak” nevezi el, és történetét, csodás keletkezését a keleti egyházak mind magukévá teszik mint hiteles magyarázatot.

 Damaszkuszi János, (kb. 740) ugyanezt a történetet ismétli meg a csodálatos kép eredetéről.
A másik elmélet egy V. sz. elejéről származó épületes-szórakoztató keresztény írásból (Doctrine Addai: Taddeus Aktái) maradt ránk. Az ismeretlen szerző azonban a mesét tovább bonyolítja; Abgar fényes követséget küld Jézushoz, melynek tagja az edesszai udvari festő, Hannah is, aki Júdeában lefesti Jézust, és ezt a képet királyának átadja. Ez a verzió nem annyira népszerű, de ez is elfogadott, mint tradíció.

A VII.-X. sz. környékén egyébként számtalan másolat készült az eredeti Jézus arclenyomatról.

Az eredeti, Jézus által készített és Abgarnak küldött képmást a X. sz. körül Bizáncba vitték, ahol nagy becsben tartották, majd a negyedik kereszteshadjárat után IX. Lajos francia király birtokába kerül, aki a párizsi Sainte Chapell-ben helyezi el. Innen azonban végleg eltűnik a francia forradalom alatt. A mandylion Konstantinápolyba érkezésének emlékét máig is ünnepli az orthodoxia augusztus 16-án, ekkor kerül felolvasásra az Abgár-legenda.

A VI. században hallani először „nem kézzel festett” képmásokról. Közel-keleten: az edesszai mandylion a leghíresebb. Akheiropoitosz Krisztus-képnek tartották a kamuliánai kendőképet is…Az egyiptomi Memphiszben is őriztek egy csodás módon keletkezett Krisztus-kendőképet, amely a zarándokok beszámolója szerint dicsőségtől sugárzott. Ezeken kívül a korai középkorban még jó néhány „nem kézzel festett”-nek mondott táblakép is forgalomban volt, mint amilyen a Vatikánban, a pápai magánkápolnában őrzött VI. századi ikon.

Krisztus arca szemből, a nyak és a vállak nélkül jelenik meg egy kendőn. Haja középen el van választva, mindkét oldalon a válláig ér. Szakálla (gyakran kétfelé osztott), a középen elválasztott hajnak néhány tincse a homlokába hullik. Még jellemző jegyei a vízszintes homlokbarázda, hosszú orrnyereg, v-alakú barázdával a felső részén, hangsúlyozott arccsont, keresztirányú vonal a nyakon.

Kiállítja a British Múzeum is

Most engedélyt kapott a British Museum, hogy először Nagy-Britannia történetében kiállítsa az ereklyét. Júniusban nyílik majd a Mennyei kincsek című kiállítás, melynek egyik központi darabja lesz. Erre a tárlatra római katolikusokat, orosz ortodoxokat és kopt keresztényeket is várnak.
„Ez az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb kölcsöntárgya” – mondta Neil MacGregor múzeumigazgató. „A kiállítás az abszolútum megérintésének egyetemes emberi vágyát fejezi ki” – tette hozzá.
 

-mi-

• Cimkék:
British múzeum Jézus ikon szentkép Krisztus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére