Tudomány
2011-04-01 18:08:00
Harminc évenként aktív Japán mitikus vulkánjaFuji a ketyegő bomba: százmillióan rettegnek a kitöréstől
Japán legendás vulkánja, a Fuji kitörését az emberek emlékezete szerint mindig földrengés előzi meg. Számíthatunk a vulkánkitörésre most is?
A Fuji legutóbbi 1707-es, hatalmas kitörését két hónappal korábban egy nagy erejű földrengés előzte meg. Bár a kettő közötti közvetlen kapcsolat szakmailag vitatott, a március eleji japán földrengéses-cunami felerősítette az aggodalmakat.
Bár az 1707-es kitörés volt máig az utolsó, a Fuji mégsem sorolható az igazán alvó vulkánok közé, az elmúlt 2200 év során átlag harminc évenként mutatott kisebb-nagyobb aktivitást, s közel nyolcvan alkalommal tört ki. Igaz, az utolsó háromszáz évet látszólag nyugalomban töltötte – szokatlanul, ami éppen ezért intő jel lehet. Az aggodalom most annál is inkább indokolt, mivel a japánok szent hegye alig több mint 100 kilométerre fekszik Tokiótól, s a fenyegetett körzetben legalább negyven millió ember éli hétköznapjait.
A Fuji még sok meglepetést okozhat a környzetében élőknek A Fuji három óriási kitörését jegyezték fel a történelem során: kétszer 794 és 1185 között, egyszer pedig 1707-ben, a japán történetírás szerinti Edo-kor Hóeit szakaszában. Ez utóbbi esetben egy, abban az esztendőben, október 28-án kipattant, 8,4-es erősségű földmozgást követett a vulkánkitörés, amely december 16-án kezdődött, és kisebb megszakításokkal január 1-jén fejeződött be. Bár nem járt lávafolyással, a kitörés 800 millió köbméter hamuval szórta be a környéket, elérve a Fujitól 100 kilométerre fekvő Edo (Tokió) városát is. Nyomában esőzés és irdatlan erejű áradás járt… A két esemény közötti közvetlen kapcsolat a tudósok szerint alig valószínű, de nem kizárt, hogy a földmozgás lökést adhatott az amúgy is kitörni készülő tűzhányónak.
A vulkán kitörésének lehetőségével az ezredfordulón kezdtek számolni a japán vulkanológusok, akkor ugyanis több kis erejű – a felszínen alig érzékelhető – rengést figyeltek meg a térségben. S bár a föld mozgása lecsillapult, a tudósok szerint ma a Fuji aligha nevezhető biztonságosnak. A magma folyamatosan munkálkodik a tűzhányó gyomrában, s a keletkező gőzök-gázok okozta feszültség folyamatosan nő. A japán kormány 2001 óta fordít kiemelt figyelmet a Fuji esetleges kitörésére, mélyebb fúrásokkal, szeizmikus állomásokkal, veszélyességi térkép készítésével.
Feltételezik, a legutóbbi nagy kitörés olyan erejű volt, hogy valószínűleg megváltoztatta a vulkán szerkezetét, és ennek következtében szűnt meg a kitörések ciklikussága. A szerkezetváltozás azt is eredményezhette, hogy a jövőben másfajta, esetleg erőteljesebb kitörések zajlanak majd.
A vulkanológusok szerint a tűzhányó alatt legalább két magmakamra található. Az egyik, mintegy 20 kilométer mélyen, bazaltos kőzetolvadékot tartalmaz. A másikban, 9 kilométeres mélységben, andezites-dácitos – kristálykásás – magma képződik. Március 11-én, azon a napon, amikor Japánt hatalmas földrengés és cunami rendítette meg, a Nature tudományos folyóiratban egy figyelemre méltó tanulmány jelent meg: A. Burgisser és G. Bergantz kutatók vizsgálataik során arra jutottak, hogy a bazaltos magma felemelkedése és felsőbb rétegekkel való keveredése százszor gyorsabban, a kihűlő félben lévő magmás-kristálykása felolvadása és kitörése pedig jóval kevesebb idő alatt történhet meg, mint azt korábban feltételezték. S a folyamatot, megindulását követően rövid, hónapokban mérhető idő elteltével heves robbanásos vulkánkitörés kísérheti…
Ha ez bekövetkezne, egy néhány évvel ezelőtti japán előrejelzés szerint mintegy 21 milliárd dolláros közvetlen kárt okozna, ez az érték azonban, figyelembe véve a márciusi katasztrófa által okozott, 309 milliárdos veszteséget, alighanem egyrészt eleve alábecsültnek tekinthető, másrészt, a cunamit követően minden bizonnyal nagyságrendekkel súlyosabb következményekkel járna.
Szabó Edit
|
