Paks távol esik a törésvonaltól

Földrengések: a geológus szerint létezik biztos pont

− Úgy tűnik, mintha az utóbbi években megszaporodtak volna a természeti katasztrófák. Jól érzékeljük ezt?

− Nem hinném, hogy több lenne belőlük, inkább azt gondolom, hogy a médiának köszönhetően sokkal szélesebb publicitást kapnak az ilyen jellegű hírek. A Biblia is számos földrengésről számol be. Ez különösen Ámós könyvében szerepel sokszor; a címfeliratába is bekerült. Ámós két helyen talán még a cunamit is megemlíti (Ámós 5,8 és 9,6). Ámós próféta volt, ő Isten büntetéséről vagy figyelmeztetéséről beszélt. Nem vagyok próféta, így én nem merem mondani, hogy a japán tragédia Isten büntetése; a Bibliában sokszor nem büntetés, inkább jel a földrengés: a Sínai-hegyen Isten földrengés kíséretében jelent meg a népnek, és Jézus halálakor is megrendült a föld.

− Mi a véleménye arról, hogy sokan kongatják a vészharangot, hogy az utolsó napokat éljük...

− Papp Géza erdélyi református püspök eligazító könyve szerint Krisztus földre jötte óta tartanak az „utolsó napok”, de azt az igazi „utolsó napot”, amelyen Ő visszajön, még várjuk. Azt, hogy mikor jön el a végítélet napja, senki nem tudja.

Viczián István geológus
Fotó: Vörös Szilárd
 

− A földrengések volnának az utolsó idők jelei?

− Jézus a földrengéseket is a jelek között sorolja fel, de a földrengések nemcsak az idők jelei, hanem azt is előre jelzik, mit fog jelenteni az ítélet: nemcsak a földet, hanem az eget is megrázza, a földön a jólét sok felesleges kacatja elpusztul, a gonosz a mennyei világból is eltűnik, és csak a „rendíthetetlen dolgok” maradnak meg (Zsid. 12,26−28). Hiszek benne, hogy egyetlen biztos pont, szegeletkő létezik a világon: Krisztus. Ezen épül fel a „mozdíthatatlan ország”. Ézsaiás próféta nyomán mind a két nagy apostol, Péter és Pál is hangsúlyozza, hogy aki ebben a sarokkőben hisz, az nem menekül és nem szégyenül meg a legnagyobb megrázkódtatás közepette sem (I. Péter 2,6, Róma 9,33, 10,11). Ez emlékeztet engem Bibó István híres mondására, hogy „az a demokrata, aki nem fél”.

− Geológusként mi a véleménye arról, hogy a japánok Fukusimát választották az atomerőmű megépítéséhez?

− Tulajdonképpen egész Japán területe földrengésveszélyes. Itt, a Honsu-sziget északkeleti részén 1611-ben, 1896-ban és 1933-ban is volt egy-egy erős, több tízezer áldozatot követelő földmozgás és szökőár, és többször kisebb, de jelentős földrengés. Most a legnagyobb gondot nem is a földrengés okozta, hiszen úgy építették meg az erőművet, hogy azt jól kibírja, hanem a rengést követő cunami. Talán ha a tengerparttól messzebb építették volna fel, nem következett volna be a katasztrófa.

− A geológiai vizsgálatok alapján a közeljövőben hol várhatók jelentősebb földmozgások?

− Mindig a földfelszínt alkotó tektonikai lemezek érintkezési pontjainál mozdul meg a föld. A Csendes-óceán partvidéke a legkritikusabb területek egyike, hiszen az óceáni lemezek minden oldalon kitágulnak, és a kontinentális lemezek alá buknak. Északkelet-Japánban az óceáni kéreg tágulásának sebessége ma már műszeresen mérhető, jelenleg 0,83 milliméter évente. Ez a szubdukció okozza a Csendes-óceán mentén a kontinensperem vulkáni jelenségeit. Európában a görög szigetektől és Szicíliától délre, a Földközi-tengerben húzódik egy ilyen szubdukciós övezet. Szintén földrengésveszélyesek a kontinentális lemezek szétszakadásából eredő, nagy árkos törésvonalak, amilyen például a Szentföldön is húzódik déltől észak felé a Vörös-tenger, a Holt-tenger, a Jordán völgye és a Genezáreti-tó mentén.

− Magyarországon várható nagyobb fölmozgás?

− Szerencsére földtani adottságainkból kifolyólag komolyabb rengésekre nem kell számítanunk. A földtörténet folyamán hazánk területén is volt szubdukció, az afrikai lemez egy darabja betolódott az európai lemez darabjai közé, de ezek a mozgások már évmilliók óta lezárultak, a szubdukció sokkal délebbre tolódott. Nálunk az egyes kéregdarabok közötti törésvonalak mentén tapasztalható néha elmozdulás. Ilyen volt például a híres 1810-es móri, az 1956-os dunaharaszti vagy az idei Oroszlány környéki földrengés.

− Pakson sem lehet gond?

−  A geológiai vizsgálatok szerint itt már évmilliók óta nem volt földmozgás, és remélhetjük, nem is lesz. A jelenlegi törésvonalak távol húzódnak.

− Jelezhetők előre a földrengések?

− A legtöbb geológiai jelenség, így a földmozgások is véletlenszerűek. Bekövetkezésük valószínűségét meg lehet határozni, de pontos idejüket nem, mert a bonyolult rendszerek miatt nem ismerjük minden tényező pontos hatását. Ebben az utolsó ítéletre hasonlítanak: az időpont felől nem ismerjük Isten akaratát, de a bekövetkezés valószínűsége biztos.

− Jelenleg is dúl a vita evolucionisták és a kreacionisták között arról, hogy a teremtéselmélet vagy a darwinista fejlődéstörténet rejti-e az igazságot... Ön mint a tudomány embere, mit gondol erről a kérdésről?

− A kreacionisták Jézusba vetett hitével egyetértek, csak azzal van bajom, hogy ehhez sokszor nem megfelelő mankókat keresnek, és általában hibás, úgynevezett tudományos bizonyítékokat találnak. Nem lehet például Isten teremtő munkáját azzal bizonyítani, hogy az evolúcióban hiányzó láncszemek vannak, bár el kell ismerni, hogy sok láncszem tényleg hiányzik. De amiről azt gondoljuk, hogy jól ismerjük, az is mind Őróla tanúskodik, minden kimutatott tektonikus lemez, minden ásvány és minden őslény. Ami biztos: Krisztus megjelent, és bizonyságot tett az ő Atyjáról. A teremtő Atya személyét is a kereszten értünk szenvedő Krisztuson keresztül ismerhetjük meg, és nem a természet vizsgálatán keresztül.

Parcsami Gábor

• Cimkék:
geológus tektonikus lemez őslény ásvány

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére