Még jöhetnek meglepetések

Felrobbant csillag: elérte a Földet a sugárzás

A felfedezésről szóló tanulmány az Astrophysical Journal című szaklapban jelenik meg hamarosan.
A "csillagrobbanást" a NASA gamma-kitöréseket regisztráló csillagászati műholdja, a Swift regisztrálta még 2009 áprilisában. A nemzetközi kutatócsoport Andrew Levan, a Warwick-i Egyetem csillagászprofesszorával az élen azonban most azt jelentette be, hogy az azóta összegyűjtött adatok alapján meghatározták a kozmikus "tragédia" helyét, amely több mint 13 milliárd fényévnyire van bolygónktól. Eszerint a csillag valamivel 13 milliárd évvel ezelőtt, az univerzum korai szakaszában semmisült meg.

Iszonyatos energiamennyiség

Ez a robbanás a világegyetem korai időszakában nyújt betekintést. Bebizonyosodott, hogy az univerzum létének első néhány százmillió évében is pusztultak el masszív csillagok –  hangsúlyozta Andrew Levan.Mint kifejtette, nem szupernóváról van szó, hanem gamma-kitörésről. A masszív csillag központi részének összeomlása után a haldokló égitest közepén fekete lyuk jön létre. A többi anyagnak a fekete lyukba való spirális pályán való beszippantása közben jönnek létre  akitörések, feltehetően jetek (anyagsugarak) formájában.

Egy tipikus gamma-kitörés során néhány másodperc leforgása alatt több energia szabadul fel, mint amelyet a Napunk több mint tízmilliárd éves léte alatt bocsátott ki. Míg a szupernóva körkörösen sugározza az energiát, a gamma-kitörések során sugárban lövell ki az energia. Ezért nehéz a jelenséget észlelni, csupán minden ezrediket regisztrálják az asztronómusok. Andrew Levan csapatával a felfedezést követő két évben megfigyeléseket végzett, s ezek alapján 90 százalékos biztonsággal határozták meg, hogy a gamma-kitörés 13,11 milliárd és 13,16 milliárd közötti időszakban történt.

Neil Gehrels, a NASA Swift-programjának vezető kutatója szerint, aki nem volt tagja a tanulmányt megjelentető teamnek, a kutatócsoport alapos számításokat végzett.Más független szakértők azonban sokkal óvatosabbak. Richard Ellis, a Kaliforniai Technológiai Intézet csillagászprofesszora a felfedezést "potenciálisan nagyon izgalmasnak" nevezte, ám hozzáfűzte, hogy kevés az adat egy ilyen horderejű bejelentéshez. Nehézségeket okoz az is, amikor ily nagy távolságokban lévő csillagászati történéseket próbálnak "kifürkészni" a kutatók.

Hasonló álláspontot képvisel Richard McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, rámutatva, hogy még mindig kevéssé ismert a gamma-kitörések mechanizmusa ahhoz, hogy egyéb lehetőségeket ki lehessen zárni. „Még mindig leselkedhetnek ránk meglepetések" - fogalmazott Richard McMahon.

MTI

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére