- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-08-01 14:02:00 A Higgs–részecske csak apró porszem az univerzumbanElárulja a jövőt a hadronütköztetőSzűkül a kör az „isteni” részecske körül - jelentette be a napokban az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója. A hír még a részecskefizikában kevésbé jártas érdeklődőket is felpezsdítette.Az igazgató rámutatott: a CERN konyhájában más csemegéket is főznek. Antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A szervezet iránti érdeklődés talán soha nem volt ekkora, és ez népszerű műveknek, többek közt Dan Brown Angyalok és démonok című könyve filmfeldolgozásának is köszönhető. Rolf–Dieter Heuer azonban örül annak, hogy a populáris kultúra is felfedezte magának a CERN-t.
A Die Welt című német lapnak a főigazgató elmondta: a CERN nem csak a nagy hadronütköztetőből (LHC) áll; más fontos kutatási projektek azonban túl kevés figyelmet kapnak. Példa erre az antianyag körüli kutatás. Ha az anyag és az antianyag összetalálkozik, kioltja egymást. Épp ezért nagyon nehéz hosszabb ideig tárolni az antianyagot. – Kutatóinknak ugyanakkor sikerült antihidrogént előállítaniuk, és majd’ ezer másodpercre csapdába ejtettek csaknem háromszáz antiatomot – nyilatkozta a német lapnak a főigazgató.
Heuer mindazonáltal örül a CERN növekvő népszerűségének, a szervezet még azt is lehetővé tette, hogy a Tom Hanks főszereplésével készült Angyalok és démonok című film egyes jeleneteit a kutatóközpontban forgassák. – Mindez rendben van, amíg világosan felismerhető a határ valóság és fikció közt. Az a film biztosan nem ártott a CERN-nek, sőt csak növelte az antianyag-kutatás iránti érdeklődést. Mi pedig az újságok tudományos rovata mellett bekerültünk színesebb oldalakra is. Persze ugyanez igaz a nagy hadronütköztetőre is – lelkesedett. Hová fejlődik a világ? Fotó innen A tudomány világán kívül is népszerű főigazgatót még az sem bosszantotta fel, hogy az LHC-ben sokan a világvégét látják. A hadronütköztetőben elvégre fekete lyukak keletkeznek, amelyek majd elnyelik az egész bolygót – hányták a kutatók szemére. – Ez az érdeklődés mind a mai napig jó értelemben vett kíváncsiságot szült. Évente csaknem négyszáz újságíró látogat el hozzánk, nagyon szorosan követik, amit csinálunk. És ez így jó. Ha valahol előadást tartok az LHC-ről, a termek zsúfolásig megtelnek. Az emberek érzik, milyen fontos ez a kutatás. Nagy kérdésekről van szó, hogy mégis honnan jövünk, miként keletkeztek a dolgok, hová fejlődik a világ? Az LHC révén pedig válaszokat kaphatunk – fejtette ki.
Nagy érdeklődés kíséri a CERN felhőkísérleteit is. A szervezet azt kutatja, miként képződnek a felhők. Sokan abban bíznak, az eredmények a globális éghajlatváltozás jobb megértését szolgálják majd. A felhőképződésre sok minden, egyebek közt a hőmérséklet, a páratartalom, a szennyezések, de még a kozmikus sugárzás is hatással van a természetben – magyarázta Heuer. A felhőkísérletek célja, hogy vizsgálják a kozmikus sugárzás felhőképződésre gyakorolt hatását. Az ehhez használt sugárzás a részecskegyorsítóból származik.
Az LHC-vel zajló kísérletek olyan sikeresek voltak az elmúlt évben, hogy a tudósok úgy döntöttek, 2012-ben nem állítják le a szerkezetet javítási munkálatokra. – A részecskegyorsító csak félgőzzel üzemel, de néhány fejlesztés után teljes erővel mehet majd. A Higgs-bozon létezésének rejtélyét azonban a jelenlegi körülmények között is tisztázni tudjuk – mondta. Persze azért szükség lesz a nagyobb energiára is. – Ha meg is találjuk a Higgs-részecskét, akkor is csak az univerzum öt százalékát értettük meg. Az általunk ismert anyag mindössze parányi elem a világmindenség energiaháztartásában – mutatott rá a tudós.
mi, mti Nyitókép innen
|
Hírsor
A hét java
|
|