Egy katasztrófa utóélete

Égnek az erdők Csernobil körül

1986. április 26-án, 25 éve következett be Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. Akiket a katasztrófa elhárításánál elsőként bevetettek, az úgynevezett likvidátorok többsége, háromnegyedük már nem él, vagy halálos betegségben szenved. Az erőműben korszerűtlen,1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek.

Két robbanás történt itt 1986. április 26-án hajnalban, melynek során a négyes blokk reaktorának teteje és falai felszakadtak. Tíz napig égett a tűz, és a radioaktív szennyeződés, mely a levegőbe jutott, több százszor annyi volt, mint ami a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után a légkörbe került. A katasztrófa után az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több kitelepítések, melyek százezer embert érintettek, és egy tiltott zónát alakítottak ki a létesítmény körül 30 kilométeres körzetben.

 
 Az erőmű írányítóterme
 

Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Magyarországot két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyeződés.

A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és a személyzet felelőtlen kísérletezése okozta. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, és kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is.  A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.

A baleset után a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének.
szennyezés.

Ha meggyulladnak a csernobili erdők

A csernobili erdők magukba szívják a sugárzást és megállítják a talajvíz szennyezését is, ezért fennmaradásuk égetően fontos. A nyári szárazság és hőség sajnos ugyanúgy veszélyezteti az emberektől elzárt csernobili zónát.

Ellenőrzik az erdők sugárfertőzöttségét

A Csernobili atomerőmű most romokban hever. Ám körülötte a környezet szinte érintetlen, hatalmas területen füves részek, bozótosok és erdőségek találhatók. 25 évvel a katasztrófa után azonban a tudósok aggódnak a környezetben lerakódott radioaktív anyagok miatt. Félő ugyanis, hogy egy esetleges jelentősebb tűz miatt a csernobili zónán belül olyan anyagok is távoznának a füsttel együtt, amelyek jelentősen veszélyeztetnék a térségben élőket és környezetüket.

Sok sugárzó anyag rakódott le ugyanis a Csernobil környéki növényzetben, különösen a fákban. A szakértők szerint ezért a lakatlan területen nagy szükség lenne automata tűzérzékelőkre és monitorozó rendszerre. Elengedhetetlenül fontos volna, hogy a terület korszerű tűzoltó eszközökhöz jusson, és kellenének modern berendezések is a csernobili erdőségek biztonságos kezeléséhez.

Az atomerőmű közelében tűzoltóság állomásozik. A tűzoltók szembesültek a veszéllyel: életüet nemcsak a lángok veszélyeztetnék adott esetben, hanem az oltásánál a kiszabaduló radioaktív anyagok is. A különböző bevetések után jelenleg nincs mód arra, hogy ellenőrizzék egészségi állapotukat, semmiféle orvosi vizsgálaton nem esnek, csak megmosakodnak. De nemcsak a kellő ellátásra nincs elég pénz, idén márciusban a csernobili tűzoltóknak elfogyott az üzemanyaga, így például lovas kocsikkal vonultak fel a baj elhárítására.

A katasztrófa utáni években nagyon ezer fölötti volt a gyulladások száma, az erdőtüzek szinte mindennapossá váltak ebben a körzetben. A 13.5 millió dolláros tűzvédelmi csomag összeállításában az ukrán Környezetvédelmi Egyetem, a Yale Egyetem szakemberei, valamint az ENSZ Globális Tűzfigyelő Központjának tudósai vettek részt. Az alap létrehozásához nemzetközi segítségre van szükség, és nemcsak anyagi szempontból. A szakértők szerint az egykori erőmű közelében lévő erdőtüzeknél Stroncium-90, plutónium és americinum-241 kerülhet az atmoszférába.

Mindenki egészségét, aki érintkezik ezekkel az anyagokkal, komoly károsodás érheti. A tűzoltók a belélegzett anyagok miatt vannak veszélyben. A tudósok azt is jelezték, hogy a sugárzó füst nagy részben gabonaföldeken ülepedik majd le. Akár 150 kilométerrel arrébb is megtalálható lesz majd, így az ezekből a gabonákból készített ételek is igen veszélyesek lehetnek az emberekre.

-nemesi-

• Cimkék:
Csernobil nukleáris katasztrófa erdőtűz

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére