- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
|
Tudomány
2010-12-20 17:45:00 A sok cukor súlyosbítja a kényszeres viselkedéstÉdesség és mentális zavar
Kutatók sok cukorral etették a kísérleti egereket, hogy megállítsák kényszeres szőrtépésüket. Az étrend azonban nemcsak a már meglevő tüneteket súlyosbította, hanem még önveszélyes magatartásra is késztette az állatokat.
Joseph Garner professzor a trichotillománia nevű betegséget tanulmányozta, amelynek tünete, hogy az emberek kitépik a saját hajukat. Becslések szerint a rendellenesség a népesség 2-4 százalékát érinti, főleg nőket. Egerekkel végzett kísérleteket, hogy kiderítse, az étrend milyen hatással van erre a betegségre. A szőrtépő egerek agyában alacsony volt a szerotonin nevű anyag aktivitási szintje, amely a hangulatért és a motivációért felel. Garner úgy képzelte, hogy ha megnöveli az anyag aktivitását, megáll a szőrtépkedés. Trichotillomania – közismertebb nevén: hajtépés A hajtépés a kényszerbetegségek kategóriájába tartozik; a hajszálak szándékos tépkedését és húzgálását, csavargatását jelenti, elsősorban a homlok felett vagy a halánték tájon. Leggyakrabban a gyermekeknél fordul elő, de felnőttek estében is megjelenhet. Van, amikor sokáig nem veszik észre, a szülők és az orvosok arra gondolnak, hogy valamilyen szervi betegség vagy gombás fertőzés okozza a hajhullást. A bőrbiopszia (bőrminta vétele és szövettani vizsgálata) elvégzése néha segíti az orvost a diagnózis felállításában. A probléma jelentkezhet szemöldök, szempilla, szakáll vagy egyéb testrész szőrzeténél is. A trichotillomania hátterében érzelmi problémák, pszichés okok állhatnak, pl, félelem, szégyenérzet, csalódottság, érzelmi megrázkódtatás. A betegség általában serdülőkorban kezdődik, és rendszeres alkalmazása, szép lassan napi rituálévá válhat, a szokás egész életen át fennmaradhat. Amennyiben nem átmeneti állapotról van szó, érdemes pszichológus, pszchiáter szakember segítségét kérni. Érdemes figyelni a gyereket, hogy tévézés, olvasás vagy más tevékenység közben, nem tépkedi éshúzgálja-e a haját, és ha igen, kideríteni, mi lehet a kiváltó tényező. A szerotin, az aminosav-triptofan hatására kezd működni, amely legkönnyebben az étrend segítségével juttatható a szervezetbe. A probléma annyi volt, hogy az aminosav elzárta az agy és a véráram közti határt, amin a tripofán sem juthatott keresztül. Garner ezért megváltoztatta az egerek étrendjét: a triptofánt cukor és szénhidrátok segítségével juttatta be a szervezetbe. A megszokottnál nyolcszor nagyobb mennyiségű cukor és négyszer több triptofán meghozta a várt eredményt: az agy szerotinkapacitása megnőtt.
De drámai változás volt tapasztalható. „Az étrend hatására az állatok sokkal rosszabb állapotba kerültek” – számolt be tapasztalatairól a kutató. Ezután az állatokat három csoportra osztotta: az elsőbe azok kerültek, akik viselkedése normális volt, a másodikba az enyhe tüneteket produkálók, a harmadikba pedig azok, akik már nagyon sok szőrt vesztettek. Változatlanul sok cukrot tartalmazó étrend mellett mindegyik csoport állapota folyamatosan rosszabbodott. Amikor azonban visszaálltak a normál ételekre, a romlás megszűnt. Garner kutatása felveti a kérdést, hogy az étrend jelentősen befolyásolhatja a mentális betegségeket, a kényszeres viselkedéstípusokat, vagy például az autizmust is. „Pusztán az, hogy az egerekre ilyen hatást gyakorolt a sok cukor, még nem bizonyítja, hogy embereknél is ezzel az eredménnyel jár. Annak lehetősége azonban, hogy az étrend jelentősen ronthatja a mentális problémákat, mindenesetre fennáll” – fogalmazott Garner.
|
 Hírsor
A hét java
|
||||
|
|
|