Szabad az út az Északi-sarkon: Oroszországnak jól jöhet a globális felmelegedés

Döbbenetes jelenség a klímaváltozás nyomában

A tudósok számára majd szeptember második felében derül ki, hogy idén nyáron több jég olvadt-e el, mint az eddigi rekordévben, 2007-ben. Abban az időben 4,2 millió négyzetkilométer volt a sarki jég kiterjedése. Az volt a műholdas felvételek kezdete óta mért legkisebb terület. A jelenlegi adatok a korábbi rekord szinthez hasonlítanak a Brémai Egyetem és a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (Coloradói Egyetem) elemezései szerint. A napokban a német kutatóhajó, a Polarstern, is vékony, instabil jégről számolt be az Északi-sarokról. A nemzetközi hajózás számára a sarki jég olvadásával új lehetőségek nyílnak meg, függetlenül attól, hogy a jelenlegi mérések megdöntik-e a korábban mért olvadási rekordot.

Fantasztikus műholdfelvételek az Északi-sarokról

Most két legendás sarki hajózási útvonal is nyitva van, az Északi-tengeri útvonal Oroszország partjainál és az Északnyugati átjáró a kanadai partok mentén, jelentette az Európai Űrügyökség (ESA), az Envisat által készített műholdfelvételek alapján. Hatalmas terület jégmentes jelenleg – erősítette meg a híreket Georg Heygster, a Brémai Egyetem munkatársa. A kollégáival együtt készítettek egy jégtérképet, a NASA Aqua műholdjának felvételei alapján. Ezen mutatják be, hogy az Északnyugati átjáró augusztus 23-a óta járható. Az a különleges ebben az évben, hogy a Parry csatorna is nyitva van – magyarázza Heygster.

A hajók több útvonalon is közlekedhetnek az Északnyugati átjáróban. A déli útvonalon kisebb a jégveszély, de a kapitányok a zátonyok és a sok apró sziget miatt körülbelül annyira szeretnek itt navigálni, mint a kamionsofőrök lakott területen vezetni. Ezzel szemben a szélesebb Perry csatorna, olyan mint egy négy sávos autópálya – mondja a kutató.

Kanada nem halad fejlesztési terveivel

Az Északi-sark másik felén található az Északi-tengeri útvonal az orosz partoknál, ahol a jég a nyár folyamán szintén jelentősen visszahúzódott. Ez a vonal általában csendes, kevésbé forgalmas, a teherhajók sem használják gyakran. A víz biztonságos megnyitásához hiányzik a megfelelő infrastruktúra és egy részletes navigációs térkép.

A francia Michel Rocard, sarkvidéki nagykövet nemrég azt mondta, hogy Kanada „túl kicsi” mindezek finanszírozásához. Ottawa feladta, hogy a következő 25-30 évben a sarki hajózás vezetője legyen, helyette Oroszország próbálja az Északi-tengeri útvonalat alkalmassá tenni a forgalmas sarki hajózásra. Mindezt Rocard a kanadai Amundsen jégtörő hajón mondta, amivel vendéglátóját nem tette túl boldoggá.

De valóban úgy tűnik, hogy Oroszország elhivatottabb az ügyben, és komolyan gondolja, hogy a sarki hajózásnak van jövője. A kanadai média hírei szerint a tervezett fejlesztések sem haladnak. A sarkvidéki nanisiviki haditengerészeti bázist várhatóan 2016-ra fejezik be – bár eredetileg 2008 óta működnie kellene. A tervezett jégtörő, a John G. Diefenbaker, pedig nem valószínű, hogy még ebben az évtizedben vízre száll.

Az oroszok nagy lendülettel fejlesztik sarki hajózási feltételeiket

Oroszország ezzel szemben hat új jégtörőt akar vásárolni, köztük három nukleáris meghajtásút. Emellett az elhagyatott szibériai partokon több mentőállomást létesítettek, miután aláírták, több északi-sarki országgal egyetemben, egy szerződést egy közös sarki tengeri mentési tervről májusban. Szeptember végén pedig egy konferenciát tartanak a sarkvidéki hajózásról.

Már most számos kapitány Szibéria partjainál rövidíti le útját, mint például az MV Nordic Barents a tavalyi évben. A teljesen megrakott hajó anélkül ért el Norvégiából Kínába, hogy egyetlen orosz kikötőben is megállt volna. De a 280 méter hosszú Wladimir Tichonow a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy az északi út jól járható. Az orosz olajszállító teherhajó néhány nap alatt tette meg az utat Murmanskból Délkelet-Ázsiába 120 ezer tonna gázzal megrakva.

Természetesen a globális hajózásban a jövőben is csak töredék szerepe lehet a sarki hajózásnak. A teherhajók zömének olyan szigorú menetrendje van, amit képtelenség biztosan tartani ezen a kiszámíthatatlan időjárással rendelkező területen. Más hajóknak pedig üzemanyag takarékosság szempontjából nem lehet alternatíva ez az útvonal és a kísérő jégtörő hajók óriási költsége miatt. De például az orosz gáztermelő cégeknek ideális alternatívát nyújt ez az útvonal, a Novatek idén 420 ezer tonna gázt akar ezen az úton exportálni. A hónap végén egy újabb hajó készül az Északi-tengeri útra, melyen keresztül 72 ezer tonna ércet szállít majd Japánba.

Forrás:spiegel.de 

A nyitókép innen.

• Cimkék:
hajózás Északi-sark Oroszország Kanada klímaváltozás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére