Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-10-12 20:00:00

Az éjszakai baglyok hajlamosabbak a depresszióra

Az időkáosz többféle rákot is okozhat

Nagy árat fizetünk, ha összekeverjük az éjszakát és a nappalt: ha folyamatosan biológiai óránk ellenében élünk, azzal súlyosan károsítjuk egészségünket.

Földünk egyre világosabb. A nagyobb városokban a kivilágítás miatt egyre többen keverik össze a nappalokat az éjszakákkal, vagyis szembemegyünk azzal az életritmussal, amit bolygónk tengely körüli forgása, a fény és a sötétség állandó váltakozása diktál.


Éjszakai baglyok


Az e tudományterülettel foglalkozó kronobiológusok mindenkit óva intenek attól, hogy felülírja biológiai örökségét, vagyis felcserélje az éjszakát a nappallal. Ha így teszünk, akkor különböző betegségeknek tesszük ki magunkat, szervezetünk egyfajta időkáoszba kerül.

A Geo magazin legfrissebb számában számol be arról a tanulmányról, melyet a közelmúltban német kronobiológusok végeztek; a vizsgálat kimutatta, hogy az éjszakai műszakban dolgozók lényegesen gyakrabban küszködnek alvászavarral, túlsúllyal, cukorbetegséggel, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel. Az éjszakai baglyok szintén hajlamosabbak a depresszióra, valamint a memóriájukra, érzelmeikre és kedélyállapotukra is kedvezőtlenül hat a mesterséges fény, amit ráadásul a „normálissal” ellenkező időben kap meg a szervezetük.


 „Valószínűleg rákkeltő”

A mostani vizsgálat nem az első, amely az éjszakázás káros hatásaira figyelmeztet. 1960-ban a kronobiológia két úttörője, Jürgen Aschoff és Rütger Wever egy München melletti laboratóriumban két lakosztályt alakított ki, ahol napfénytől és külső zajoktól elszigetelve, mesterséges fény- és hangviszonyok között figyeltek meg önként jelentkezőket, akik akkor feküdtek le, és akkor ettek, amikor akartak. A vizsgálat döbbenetes eredményt hozott: a kísérlet résztvevői továbbra is, legfeljebb egy óra eltéréssel, követték a kinti életükben megszokott ritmust. Ugyanolyan időközönként lettek éhesek, testhőmérsékletük ciklikusan emelkedett és csökkent, valamint a koncentrálóképességük is a szokásos módon váltakozott.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség már 2007-ben „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta az éjszakai műszakot. A dán hatóságok 2008-ban még ennél is tovább mentek, és mintegy negyven, éjszakai munkát végző nő esetében elismerték, hogy mellrákjuk kialakulásában közrejátszott a munkahelyük, ezért kártérítést ítéltek meg számukra. Az éjszakázás veszélyeire a szakemberek most egy újabb mozgalmat kívánnak elindítani, melynek szlogenje a következő lesz: „Mentsük meg a sötétséget”. Hogy mennyire szükség lenne az éjszakai műszak mielőbbi korlátozására, az abból is világos, hogy napjainkban az emberiség közel 20 százaléka dolgozik „normális” időn kívül.


Vekkerek az órásboltban

Fölmerül a kérdés, vajon a szobánk előtt álló lámpaoszlop fénye, és a nagyvárosok szórt éjszakai fénye is káros-e szervezetünkre. Till Roenneberg kronobiológus, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem professzora elképzelhetetlennek tartja, hogy zavarná az alvást e fényszennyezés. „A zárt szemhéjak ugyanis a kék fény 97 százalékát elnyelik” – állítja a professzor. A téliről nyári időszámításra való átállásunk is rugalmas, ilyenkor a bennünk működő „központi óra” a fény segítségével automatikusan újra beállítja magát.

Egy-egy hosszú, több ezer kilométeres út megtétele után úgynevezett időzóna-váltási szindróma lép fel szervezetünkben. Ilyenkor testünk központi órája napokig képtelen a minden sejtünkben működő órákat összehangolni. A tudósok e jelenséget úgy írják le, mintha minden vekker máshogy ketyegne egy órásboltban, ahol számtalan időmérő található. A szindróma kábultságot, alvás- és emésztési zavarokat okoz. 

 Teknősök és denevérek
Az éjszaka és a nappal összekeverése az állatvilágban is komoly következményeket, életmódváltozást okoz. Hogy a faj fennmaradása és az ökoszisztéma stabilitása szempontjából ez mit jelent, jelenleg is vizsgálják a tudósok. Az egyik kutatás a vándormadarakkal foglalkozik. A szakemberek még megbecsülni sem tudják, évente hány ezer pusztul el közülük az éjszakai fények miatt. Ugyanis a vándormadarak legtöbbször éjszaka repülnek, és a csillagok alapján tájékozódnak. Egy-egy kivilágított magas épület teljesen összezavarja őket, és gyakran teljes erőből nekirepülnek, ami a vesztüket okozza. A lámpaoszlop körül keringő bogarak a mesterséges fényről azt hiszik, hogy az a Hold. A fényforrás tömegesen vonzza őket, és egyes denevérfajtáknak, illetve a világítótesteknél megtelepedő pókoknak lesznek ünnepi lakomái. A tengeri teknősök az éjszakai dűnék sötét kontúrjai alapján tájékozódnak, miután kikelnek tojásaikból. Ezektől távolodva találják meg a tengert, amelyben a Hold és a csillagok tükröződnek. Viszont ha a partot csillogó-villogó sétány szegélyezi, az állatok elvesztik tájékozódási képességüket, eltévednek, és nem találják meg a nekik oltalmat nyújtó tengert.

 

P. G.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.