Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-02-12 15:43:00

Vizsga előtt jót tesz a szundikálás

Az alvás jelentősen javítja a memóriát

Rengeteg információt kell megőriznünk nap mint nap. A jó memória, fél siker. Az információval túlterhelt társadalomban nagy kérdés, mi marad, és mit szór ki emlékeink közül az agy.

Egy vizsga előtti szundikálás jobb eredményeket ígér a megmérettetésen. Alvás után ugyanis az emberek jobban emlékeznek azokra az információkra, amelyek a későbbiekben hasznosak lehetnek – igazolták német kutatók vizsgálatukban.

Az agy alvás közben dolgozza fel az emlékeket, és elsősorban a leglényegesebbeket őrzi meg. A naponta begyűjtött óriási mennyiségű információ nagy részét az agy emlékként kódolja, de ezek többsége nagyon hamar blokkolás alá kerül. A Lübecki Egyetem kutatói most azt vizsgálták, mi befolyásolja, hogy az agy mit őriz meg és mit szorít ki az emlékeinkből. A tudósok eredményeiket a Journal of Neuroscience folyóiratban publikálták.

A vizsgálatba 191 önkéntest vontak be, akiknek vagy szópárokat kellett megjegyezniük vagy memóriajátékhoz hasonló kártyás feladatokban kellett részt venniük. Mindkét csoportban az önkéntesek felének rögtön a feladat elvégzése után megmondták, hogy tíz óra múlva tesztelik őket, és felmérik, mit jegyeztek meg. A résztvevők másik fele ezt csak később tudhatta meg.  Függetlenül attól, hogy tudtak-e a közelgő tesztről vagy sem, néhány kiválasztottnak engedélyezték, hogy aludjanak a feladatok megoldása után, de még a számonkérés előtt.

Bármilyen hihetetlen, de az emberi agy sosem felejt el semmit. Nincs az életnek olyan eseménye, amit ne raktározna el. És ez értendő azokra az információkra is, amelyeket tudat alatt vesz fel. Gyakorlati értelemben azonban azért nem emlékszünk mindenre, mert az agy automatikusan szelektál, és olyan helyekre raktározza el a feleslegesnek vagy kevésbé fontosnak vélt információkat, melyekről aztán nem vagyunk képesek előhívni őket.
 

Ahogyan a kutatók várták, azok, akik alhattak, jobb eredményeket értek el a vizsgán. De ami a meglepőbb, csak azok teljesítettek kiemelkedően a felmérésen, akik aludtak és tudták is előre, hogy tesztelni fogják őket.

Az agy elülső lebenye megjelöli a fontos információkat

Az alvókat EEG készülék segítségével is figyelemmel kísérték, s azt találták, hogy akik tudtak az elkövetkező tesztről, azok agyi aktivitása a mély, úgynevezett lassú hullámú alvás során jelentősen megnőtt. S minél nagyobb volt ez az agyi aktivitás, annál jobban emlékeztek a feladatokra a teszten tíz órával később.

A tudósok úgy gondolják, hogy a hosszú távú memóriába két fázisban kerülnek be az emlékek: az agy elülső, prefrontális kérge, még miközben ébren vagyunk, megjelöli a fontos információkat, a hippokampusz pedig megerősíti és tárolja ezeket, mialatt alszunk. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy az alvásnak óriási szerepe van a memória teljesítményének növelésében.

Az agy legelsőként azokat az információkat tárolja, amelyekről tudjuk, hogy a jövőben hasznosak lehetnek. Ezért egy hétköznapi példával élve, egy tegnapi beszélgetésből inkább az jut eszünkbe, hogy holnap útépítés kezdődik, és kevésbé az aznapi rossz időjárásról folytatott csevej.


Szabó Edit

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.