Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Tudomány

2011-01-31 15:26:00

A földrengés-előrejelzés még bizonytalan

Akkor rengett és remegett a föld…

Magyarországon évente 100-120 földrengést regisztrálnak, ezek nagy része csak műszerekkel mérhető. Ám a földrengések biztos előrejelzésére még nem képes a tudomány. Előre csak a kockázat mértéke és gyakorisága jósolható meg.

Több kisebb rengés is követte hazánkban a szombat esti, erős oroszlányi földmozgást, s ez megnyugtató. Feltételezhető ugyanis, hogy nem egy nagyobb földindulás nyitánya, hanem a csúcspontja volt a hétvégi földrengés. Mert biztos előrejelzésre ma még nem képes a tudomány.

Hazánk területének földrengés-aktivitása mérsékeltnek mondható, ezen belül Oroszlány-Komárom környéke az aktívabb területek közé tartozik.

A szombaton este a Dunántúl északi részét érintő földrengés csak nálunk volt szokatlan; világviszonylatban nem számít különösebben erősnek. A bábolnai ennek a nagyobb rengésnek az előfutára volt, itt január 26-án este a Richter-skála szerinti 2,5 erősségű földrengést mértek.

Magyarországon évente 100-120 földrengést regisztrálnak, ezek nagy része csak műszerekkel mérhető. Közülük négy-öt éri el az epicentrumuk környékén határozottan érzékelhető 2.5-3.0 magnitúdót. Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként fordul elő, hatalmas veszteséget okozó, 5.5-6.0 erősségű rengés pedig félévszázadonként pattan ki. Katasztrofális méretű földrengés az utóbbi háromszáz évben nem fordult elő Magyarországon, közepes erősségű viszont több is, kivált Oroszlány-Komárom térsége a fenyegetett… Ezen időszak alatt jelentősen Komárom (1763, 1783, 1806, 1851), Mór (1810), Jászberény (1868), Kecskemét (1908, 1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) és Berhida (1985) szenvedte meg a föld mozgását.

A Pannon-medence és környezete földrengései (456-2004). Forrás: ELTE, OTKA, MTA Szeizmológiai Obszervatórium. A térkép nagyobb változata.

Az első ismert rengés Magyarországon 456-ban Szombathely közelében történt, s azóta napjainkig a korabeli feljegyzések, leírások alapján több mint húszezer földrengést sikerült azonosítaniuk a szakembereknek. A Komáromban 1763. június 28-án kipattant, 6.3 erejű földrengés mintegy hatvan halálos áldozatot követelt, s az épületek többségét is megrongálta. A legutóbbi, milliárdos károkat okozó földrengést negyedszázada, 1985. augusztus 15-én a Veszprém megyei Berhida szenvedte el, ott a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű rengést mértek.

A tudomány megmagyarázni igen, de előre jelezni máig nem képes a földrengéseket. A hazai földmozgások alapvető oka abban keresendő a geológusok szerint, hogy az úgynevezett adriai kéreglemez folyamatosan Ukrajna felé húzódik, de itt egy vastag közegburok állja az útját, s mivel nem tudja odébb tolni, visszagyűrődik – ebből alakul ki a földrengés. A szakmai előrejelzések csak a kockázatok mértékét és gyakoriságát képesek megjósolni

A földrengéskockázat valószínűségi alapú meghatározására kétféle módszert használnak a szakemberek. Az egyik a földtani szerkezetek, vetőzónák ismeretében, az epicentrumok tektonikai kapcsolatrendszerét térképezi fel, s az adatokból azt valószínűsítik, számítják ki, hogy legrosszabb esetben milyen időközönként és mekkora mértékű talajrezgés várható. Más, kevésbé szeizmikus területeken a már lezajlott földrengések jellemzőit elemezve valószínűsítik a majdan bekövetkező földmozgásokat.

A Biblia számos földrengésről számol be, ezek Isten önmagáról adott kinyilatkoztatását hivatottak kifejezni. Isten haragjának vagy akaratának kísérő jelenségei. Az Ószövetségben például Saul (1Sám 14,15) idejében, az Újszövetségben Jézus halálakor (Mt 27,51), valamint Pál apostol Filippiben történő bebörtönözésekor fordul elő földrengés. Földrengés jelzi a Samuel könyvében Isten haragját, amikor Jonatán a Gilboa hegyén a filiszteusokkal vívott csatában meghal: "Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak…mert haragudott Ő.” A Királyok könyvében, amikor Illés próféta Horeb hegyére menekül a király haragja elől, mielőtt Isten bátorítólag megszólítja Illést, több természeti katasztrófa is éri a hegyet: „És az Úr előtt megyen vala nagy erős szél… és a szél után földindulás lett… És az után egy szelíd halk hang hallatszék". Jézus halálát is apokaliptikus vonások kísérik, a bűn rabságának végét jelezvén: a templom kárpitja kettéhasad, a föld megrendül, a sziklák megrepednek… a keresztnél álló római százados pedig a történtek hatására így szól: „Ez az ember valóban isten fia volt.” A földrengés szorosan összefügg Krisztus második eljövetelével is: Máté és Lukács Evangéliumában Krisztus olyan időket vetít előre, amikor hamis próféták jönnek, erőszak tölti be a földet, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé…

-mezovari-