- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Tudomány
2011-07-01 13:20:00 Nemcsak patikában vásárolnak antidepresszánsokatA válság óta sokkal több a depressziósBecslések szerint a lakosság csaknem egyharmada küzd depresszióval, és a betegek száma egyre nő. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a lehangoltság ellen kevesebben szednek gyógyszert, mint korábban.Bevált a jóslat: a gazdasági válság tovább rontotta a lakosság hangulatát, egyre többen küzdenek átmeneti vagy tartós depresszióval. Érdekes tény azonban, hogy amíg a diagnosztizált esetek száma nőtt az utóbbi időszakban, addig a gyógyszerszedési statisztikák szerint kevesebb antidepresszáns fogy, mint néhány éve.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott tájékoztatás szerint csaknem valamennyi, államilag támogatott készítmény esetében stagnálás vagy forgalomcsökkenés volt tapasztalható az utóbbi két-három évben. Igencsak beszédesek az egyik legnépszerűbb antidepresszáns használati gyakoriságát mutató számok: amíg a szóban forgó gyógyszerből 2005-ben összesen több mint félmillió napra valót váltottak ki, addig tavaly 395 ezer napra való adag fogyott, 2011 első öt hónapjában pedig alig 128 ezer adagot vásároltak.
Az antidepresszánsok alkalmazása körül szinte a hangulatjavító gyógyszerek piacra dobásával egy időben élénk vita bontakozott ki. A pszichiátriai szakma is erősen megosztott a pirulákat illetően: a legtöbb szakember a beszélgetős pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása mellett tör lándzsát, ám a megfelelő arányok szempontjából nagyok az egyéni eltérések. A hazai gyakorlatban nem lehet pontosan megállapítani a sorrendiséget – válaszolták kérdésünkre a Magyar Pszichiátriai Társaságnál, ahol elmondták: az állami ellátásban nincs elég idő és személyzet arra, hogy minden arra alkalmas esetben pszichoterápiát alkalmazzanak, így – jobb híján – marad a gyógyszer és a foglalkoztatás. Igazi, beszélgetős pszichoterápiára csak a magánpraxisban van lehetőség, a páciens megegyezés szerint 25 vagy 55 percet fizet, és „annyit is kap”. A szakmai egyesület szakértője elmondta azt is, hogy nem mindig az orvos kezdeményezi az antidepresszáns felírását. A betegek manapság sokkal tudatosabbak, mint néhány éve, így nem ritka, hogy nem a doktor rendel, hanem a páciens kér magának orvosságot.
A nemrég megjelent, Mellékhatás: halál című botránykönyv azt állítja, az egyik legismertebb és legkedveltebb antidepresszáns tehető felelőssé számos gyilkosságért és öngyilkosságért a világon. John Virapen regényében az általa is vezetett gyógyszergyárat vádolja azzal, hogy tudatosan dobott piacra egy veszélyes kábítószert. A „leleplező” írás kapcsán az Magyar Pszichiátriai Társaságnál azt mondták: az ilyen könyvek jelentősen rombolják a szakma presztízsét, függetlenül attól, hogy az olvasókhoz csak a botrány jut el, a szerző kiléte másodlagos kérdés. Mint oly sokszor, figyelmeztettek, amikor pszichiáter- és antidepresszáns-ellenes írás jelenik meg, általában – ha csak közvetve is, de − fellelhető a szcientológiai egyház jelenléte. (Az említett könyv szerzője határozottan visszautasította az ezzel kapcsolatos vádakat – a szerk.) Tavaly a középkorú európaiak tíz százaléka szedett antidepresszánst − derült ki a Warwicki Egyetem és a bonni IZA munkaügyi kutatóintézet közös vizsgálatából. A kutatók részletesen elemezték 27 európai ország − köztük Magyarország − csaknem harmincezer, véletlenszerűen kiválasztott állampolgárának szokásait. A kérdőíves felmérés szerint minden tizenharmadik európai felnőtt − és minden tizedik középkorú felnőtt − szedett antidepresszánst a válaszadást megelőző 12 hónapban. Az antidepresszánst használók aránya Portugáliában a legnagyobb (16%), de az átlagnál magasabb Litvániában, Franciaországban és Nagy-Britanniában is. A legkevesebb antidepresszánst pedig Görögország, Ciprus és Bulgária középkorú lakói szedik. Magyarországon a középkorúak hét százaléka szed antidepresszánst, ebből négy százalék rendszeresen. Az antidepresszáns-használat a középkorú, munkanélküli, alacsonyan iskolázott, elvált vagy partnerétől külön élő nők körében a leggyakoribb. Az életkorral az antidepresszáns-szedés gyakorisága meredeken nő a 40-es évek végéig, majd csökken. Az eloszlási mintázat férfiak és nők, illetve nyugat- és kelet-európaiak körében egyaránt megfigyelhető, és független attól, hogy valaki nevel-e gyereket. A megfigyelt mintázat egybecseng azzal a közelmúltban felfedezett jelenséggel, hogy a boldogság és a lelki egészség szintje megközelítőleg U alakot ír le az élet során. Az életünk derekán megfigyelhető mélypontnak egyelőre nincs tudományos magyarázata.
Forrás: Origo
|
Hírsor
A hét java
|
|