Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-07-01 13:20:00

Nemcsak patikában vásárolnak antidepresszánsokat

A válság óta sokkal több a depressziós

Becslések szerint a lakosság csaknem egyharmada küzd depresszióval, és a betegek száma egyre nő. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a lehangoltság ellen kevesebben szednek gyógyszert, mint korábban.

Bevált a jóslat: a gazdasági válság tovább rontotta a lakosság hangulatát, egyre többen küzdenek átmeneti vagy tartós depresszióval. Érdekes tény azonban, hogy amíg a diagnosztizált esetek száma nőtt az utóbbi időszakban, addig a gyógyszerszedési statisztikák szerint kevesebb antidepresszáns fogy, mint néhány éve.


A statisztika javul…

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott tájékoztatás szerint csaknem valamennyi, államilag támogatott készítmény esetében stagnálás vagy forgalomcsökkenés volt tapasztalható az utóbbi két-három évben. Igencsak beszédesek az egyik legnépszerűbb  antidepresszáns használati gyakoriságát mutató számok: amíg a szóban forgó gyógyszerből 2005-ben összesen több mint félmillió napra valót váltottak ki, addig tavaly 395 ezer napra való adag fogyott, 2011 első öt hónapjában pedig alig 128 ezer adagot vásároltak.

A látszólag kedvező statisztikák hátterében nem feltétlenül a gyógyszeres terápiák visszaszorulása áll – mondják a szakértők. A portálunk által megkérdezett pszichiáterek és pszichológusok szerint ugyanis az OEP-adatok csak a hivatalosan, receptre kiváltott antidepresszánsok forgalmát mutatják, nem jelzik azonban az illegális csatornákon, máshonnan beszerzett gyógyszerek fogyasztását. Márpedig mindaddig, amíg egy-egy doboz orvosság ára több ezer forint, és kizárólag vényre kapható, addig a gyógyszerfogyasztók egy része nem a patikákban vásárolja a készítményeket.


Idő nincs, pirula van

Az antidepresszánsok alkalmazása körül szinte a hangulatjavító gyógyszerek piacra dobásával egy időben élénk vita bontakozott ki. A pszichiátriai szakma is erősen megosztott a pirulákat illetően: a legtöbb szakember a beszélgetős pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása mellett tör lándzsát, ám a megfelelő arányok szempontjából nagyok az egyéni eltérések.

A hazai gyakorlatban nem lehet pontosan megállapítani a sorrendiséget – válaszolták kérdésünkre a Magyar Pszichiátriai Társaságnál, ahol elmondták: az állami ellátásban nincs elég idő és személyzet arra, hogy minden arra alkalmas esetben pszichoterápiát alkalmazzanak, így – jobb híján – marad a gyógyszer és a foglalkoztatás. Igazi, beszélgetős pszichoterápiára csak a magánpraxisban van lehetőség, a páciens megegyezés szerint 25 vagy 55 percet fizet, és „annyit is kap”. A szakmai egyesület szakértője elmondta azt is, hogy nem mindig az orvos kezdeményezi az antidepresszáns felírását. A betegek manapság sokkal tudatosabbak, mint néhány éve, így nem ritka, hogy nem a doktor rendel, hanem a páciens kér magának orvosságot.


Botránykönyv a gyógyszeriparról

A nemrég megjelent, Mellékhatás: halál című botránykönyv azt állítja, az egyik legismertebb és legkedveltebb antidepresszáns tehető felelőssé számos gyilkosságért és öngyilkosságért a világon. John Virapen regényében az általa is vezetett gyógyszergyárat vádolja azzal, hogy tudatosan dobott piacra egy veszélyes kábítószert.

A „leleplező” írás kapcsán az Magyar Pszichiátriai Társaságnál azt mondták: az ilyen könyvek jelentősen rombolják a szakma presztízsét, függetlenül attól, hogy az olvasókhoz csak a botrány jut el, a szerző kiléte másodlagos kérdés. Mint oly sokszor, figyelmeztettek, amikor pszichiáter- és antidepresszáns-ellenes írás jelenik meg, általában – ha csak közvetve is, de − fellelhető a szcientológiai egyház jelenléte. (Az említett könyv szerzője határozottan visszautasította az ezzel kapcsolatos vádakat – a szerk.)

Tavaly a középkorú európaiak tíz százaléka szedett antidepresszánst − derült ki a Warwicki Egyetem és a bonni IZA munkaügyi kutatóintézet közös vizsgálatából. A kutatók részletesen elemezték 27 európai ország − köztük Magyarország − csaknem harmincezer, véletlenszerűen kiválasztott állampolgárának szokásait. A kérdőíves felmérés szerint minden tizenharmadik európai felnőtt − és minden tizedik középkorú felnőtt − szedett antidepresszánst a válaszadást megelőző 12 hónapban. Az antidepresszánst használók aránya Portugáliában a legnagyobb (16%), de az átlagnál magasabb Litvániában, Franciaországban és Nagy-Britanniában is. A legkevesebb antidepresszánst pedig Görögország, Ciprus és Bulgária középkorú lakói szedik. Magyarországon a középkorúak hét százaléka szed antidepresszánst, ebből négy százalék rendszeresen. Az antidepresszáns-használat a középkorú, munkanélküli, alacsonyan iskolázott, elvált vagy partnerétől külön élő nők körében a leggyakoribb. Az életkorral az antidepresszáns-szedés gyakorisága meredeken nő a 40-es évek végéig, majd csökken. Az eloszlási mintázat férfiak és nők, illetve nyugat- és kelet-európaiak körében egyaránt megfigyelhető, és független attól, hogy valaki nevel-e gyereket. A megfigyelt mintázat egybecseng azzal a közelmúltban felfedezett jelenséggel, hogy a boldogság és a lelki egészség szintje megközelítőleg U alakot ír le az élet során. Az életünk derekán megfigyelhető mélypontnak egyelőre nincs tudományos magyarázata.
Forrás: Origo


Szigeti Ildikó

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.