Megtalálták az isteni részecskét?

A legdrágább üzlet: 2330 milliárd forint egy részecskéért

A mai sajtótájékoztatón a Genfben található európai nukleáris kutatási szervezet, a CERN részecskefizikai központjában feltehetőleg közvetett bizonyítékokat mutatnak be a Higgs-bozon, a fizika leginkább kutatott részecskéje létezésére. Ezt eddig sohasem sikerült kísérletekkel igazolni, annak ellenére, hogy a Higgs-bozon léte alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértsük a világegyetem működését. Úgy tűnik, még most sincs elég adat ahhoz, hogy tényleges felfedezésről számoljanak be.

A Higgs-bozon megtalálása a 2330 milliárd forint értékű LHC részecskegyorsító megépítésének elsődleges célja volt. A gyorsítóval két csapat, az Atlas és a CMS is dolgozik a részecske kimutatásán különböző módszerekkel, hogy ha pozitív eredménnyel járnak, egymástól függetlenül megerősíthessék az adatokat.

„Fantasztikus a hangulat, érezhető az emberek lelkesedése, mindenki nagyon élénk és vidám" – mondta a BBC-nek dr. Christoph Rembser, az ATLAS-kísérlet főmunkatársa. Stefan Soldner-Rembold, a University of Manchester professzora szerint az LHC eredményei kivételesek. Hozzátette: egy éven belül feltehetőleg biztos tudásunk lesz arról, hogy létezik-e a Higgs részecske, valószínűleg azonban még nem számíthunk egy ilyen karácsonyi ajándékra.

A francia–svájci határ alatt található, 27 km hosszú, kör alakú alagútban, az LHC-ben közel a fény sebességével haladó részecskesugarakat ütköztetnek azzal a céllal, hogy új részecskéket fedezzenek fel a kísérletek eredményeképpen keletkező törmelékben. Már több mint egy hete terjed a pletyka fizikusok blogjain, miszerint az Atlas és a CMS a Higgs-bozonra utaló jeleket találtak.
 

Az univerzum működése

A Higgs-bozon magyarázatot ad arra, miért van a többi részecskének tömege. Ahogy a világegyetem lehűlt az ősrobbanás után, egy Higgs-mezőnek nevezett láthatatlan erő állt össze a Higgs-bozonokból. Ez az a mező (nem a különálló bozonok), amely tömeggel látja el az alapvető részecskéket, amelyekből az atomok felépülnek. Enélkül ezek a részecskék a fény sebességével hasítanának keresztül a kozmoszon.

És hogy miért hívják a Higgs-bozont isteni részecskének? 1993-ban egy Leon M. Lederman nevű Nobel-díjas fizikus írt egy könyvet Az isteni a-tom – Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem címmel, és ő nevezte el így a részecskét a kötetben. Azt lehet mondani, hogy lényegében viccből, tehát Istenhez nyilván nem sok köze van, de ugyanakkor az elnevezés azt is mutatja, hogy milyen alapvető fontosságú a Higgs-bozon abból a szempontból, hogy megalapozza az egész fizikailag létező világmindenséget – nyilatkozta Galántai Zoltán jövőkutató a mindennapinak.

A Higgs-bozon felfedezése azt igazolja, hogy helyes a megközelítés, amellyel megpróbáljuk megérteni a világegyetem működését – nyilatkozta a BBC-nek dr. Tara Shears, a Liverpool University részecskefizikusa. Ez egészen más les, mint az eddigi tudományos áttörések, nem hasonlítható hozzájuk. Ez a jóslat az univerzum megértésének egy meglehetősen matematikai megközelítéséből fakad, ami ugyanakkor abból az elképzelésből indul ki, hogy a világ működése lényegében egyszerű. Ha a világegyetem valóban ilyen, az szerintem igazán lélegzetelállító, hogy megérthetjük – mondta a fizikusnő.
 

Istentelen-e az isteni részecske?

A Higgs-bozon létezése és a világegyetem működésének általa való mélyebb megértése nem feltétlenül ellentétes a keresztény világképpel. Galántai szerint ugyanúgy, ahogy Galilei idejében el lehetett fogadni, hogy Isten létezik, és léteznek a Kepler-törvények is, most is elfogadható, hogy létezik Isten és létezik a Higgs-bozon is. Ezek nem feltétlenül kell, hogy problémát jelentsenek, de persze jelenthetnek. 1860-ban például volt egy nagy vita a biológus Thomas Henry Huxley és egy Samuel Wilberforce nevezetű püspök között az evolúciós elmélettel kapcsolatban, egy évvel azt követően, hogy megjelent Darwin könyve, A fajok eredete. Itt valójában úgynevezett határmunkálatok folytak. A határmunkálat a tudományfilozófiában azt jelenti, hogy vannak egyes szakértői rétegek, akik megpróbálják kiterjeszteni a saját jogosultságuk körét. Tehát például 1860 körül a biológia azt mondta, hogy mindaz, amit a vallás eddig saját területéhez tartozónak tartott – például az ember származása és a fajok eredete, az nem a vallásra tartozik, hanem a biológiára. Ugyanakkor elképzelhető egy olyan modell is, amikor a biológia azt mondja, hogy rám tartozik, de ezzel a vallás nyugodtan együtt tud élni, azt mondja, hogy az evolúció nem vallási kérdés, hanem csak az a vallási kérdés, hogy Isten létezik-e vagy sem, hogy Jézus Krisztus megváltott-e minket a bűneinktől.

A világegyetem teremtése vagy létrejötte kérdésnél is tudunk egyet hátralépni és azt mondani, hogy jó, hogy így működik, de hát akkor vannak az alapvető építőköveink és a négy alapvető erőnk, amire mondhatja nyugodtan azt a vallás, hogy kutassanak csak a tudósok. Ezzel semmi gond nincs, erre a tudósok azt mondhatják, hogy a tudomány csak olyan dolgokkal foglalkozik, melyek kísérletekkel ellenőrizhetők és bizonyíthatók, tehát még azt is megkockáztatom, hogy a tudomány nem kompetens abban a kérdésben, hogy létezik-e Isten vagy sem – mondta Galántai a mindennapinak.

-mi-

Nyitókép innen.

• Cimkék:
Higgs-bozon fizika CERN LHC isteni_részecske

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére