Minél idősebb, annál vörösebb

A kezdetekről tanúskodó galaxist fedeztek fel

Egy elméletileg igen fiatal, ám az elemzések szerint valójában idős galaxishalmazt sikerült térben és időben azonosítaniuk a csillagászoknak. Ha jelentősen több hasonló megfigyelésre tesznek szert, az arra késztetheti a tudományt, hogy újragondolja a korai Univerzumról szóló feltételezéseit.

– Egy chilei űrteleszkóprendszer segítségével sikerült térben és távolságban azonosítanunk a valaha talált legtávolabbi érett galaxishalmazt – mondta Raphael Gobat (CEA, Párizs), az eredményt publikáló kutatócsoport vezetője. "Eszerint feltételezhető, hogy a várttal ellentétben, érett klaszterek léteztek már a világegyetem ismert korának az első negyedében is. Az effajta galaxishalmazok elméletileg nagyon ritkák, megfigyelésük eleve szerencse dolga, de ha többet is sikerül azonosítani, az arra késztethet, hogy megértésükhöz felül kell mindazt bírálni, amit eleddig gondoltunk a világegyetem korai szakaszáról”– tette hozzá. Az elemző írás az Astronomy & Astrophysics folyóiratban látott napvilágot.

A galaxishalmazok a galaxisok hatalmas, gravitációsan kötött csoportosulásai. Csillagászati elgondolások szerint méretük az idő során nő, következésképp, a korai univerzumra nem lehetett jellemző a hatalmas halmazok megjelenése. Ezt alátámasztották az eddig felfedezett igen távoli galaxishalmazok tulajdonságai is, amelyek érett struktúra nélkülinek és fiatalnak tűntek.

Most egy nemzetközi csapat az ESO VL teleszkóp VIMOS és FORS2 eszközeinek segítségével pontosította megfigyeléseit a korábban már észlelt, nagyon halvány, CL J1449+0856 jelzéssel ellátott vörös foltcsoport tekintetében. A galaxishalmaz megfigyelési eredményei azonban arra vezettek, hogy ez a távoli és elméletileg fiatal halmaz valójában olyan jellemzőket mutat, amelyek a világegyetem közelebbi tartományainak öregebb galaxisaira hasonlítanak.

A galaxisok korát és a Földhöz viszonyított távolságát az úgynevezett vöröseltolódásnak nevezett jelenségből következtetik. Az elfogadott elmélet szerint ugyanis a világegyetem folyamatosan tágul, ezért – a Doppler-jelenséghez hasonlóan – a távoli galaxisokról érkező fény a vörös felé tolódik, és ez a távolsággal arányosan változik. Egy galaxishalmaz erőteljesebb vörös színe azt jelzi, valószínűleg főként idős csillagok alkotják (bár a világegyetem tágulása miatt is vörösödik a fénye).

A CL J1449+0856 jelzéssel ellátott objektum távolságát a vöröseltolódás alapján határozták meg, ezt pedig úgy kapták, hogy színképét közeli galaxishalmazokéval vetették össze. Az ősi galaxis vöröseltolódása 2,07-nek adódott, ami azt is jelenti egyben, hogy abban az állapotában észlelték, amikor az Univerzum kora még a mainak alig több, mint a negyede volt, azaz a világegyetem keletkezése után mintegy 3 milliárd évvel.

A halmaz egyes galaxisainak megfigyelése és elemzése is az objektum érettségére utal, cáfolva annak elvárt fiatal korát: e galaxisok legtöbbje olyan csillagokból áll, amelyek kora már legalább egy milliárd év, tömege a Földhöz legközelebbi Virgo galaxishalmazhoz hasonló, tehát már korántsem fiatal. A galaxishalmazok egyes tagjai közötti űrt kitöltő, nagyon forró gáz jelenléte az érettebb korra utal, ez is csak a saját gravitációja által erősen összetartott, idősebb halmazokra jellemző, a fiatalabb halmazokban még nem telt el annyi idő, hogy csapdába ejtsék a gázokat.

A megfigyelésből és elemzésekből adódó következtetések, hasonló észlelésekkel erősödve, feltehetően újabb elméletek és csillagászati viták kiindulópontját képezik majd a közeljövőben. 

Szabó Edit

• Cimkék:
gravitáció galaxishalmaz Doppler-jelenség univerzum ég

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére