Nem úgy van, ahogy gondolták, hanem fordítva

Ősi templom titka: a hit hozta létre a civilizációt?

Göbekli Tepe nem Karinthy-féle halandzsa, hanem földrajzi hely (Pocakos Hegy). Régészeti lelőhely Törökországban, ahol az 1990-es évek közepe óta folytatnak feltárásokat.  Stonehenge-hez hasonlít, csak öregebb; több mint 11 ezer éves kőoszlopok vannak itt körgyűrűkbe rendezve. Ezek díszes, faragott mészkövek, melyek közel 15 tonnát nyomnak. A munkálatok folyamán kiderült, hogy nem is egyetlen körről van szó, hanem a korabeli népek néhány évtizedenként betemették a már elkészült gyűrűket, hogy újat emeljenek a helyükbe. Ez a szokás egészen I.e. 8200 körülig tartott, amikor valamiért feledésbe merült.

A rejtély titka: hogyan kerültek oda a kövek?

Ez a vallási központ már önmagában meghökkentő, de ami a legérdekesebb, hogy a közelben nem találták meg az élethez szükséges feltételeket, például vízforrást. A legközelebbi patak öt kilométerre található tőle. A köveket a helyszíntől távolabbról kellett szállítani, a környező völgyekből, ami óriási erőt kívánt és fejlett szállítási koncepciót. Az építőknek szállásra és élelemre volt szükségük, ezekre utaló jeleket azonban nem találtak.

A helyszínen talált állati csontok arra utalnak, hogy fejlett élelmiszer-ellátó rendszerrel rendelkeztek, a vadakat messzebb ejthették, melyeket szállítmányokban küldhettek a munkásoknak. Szakértők csapata dolgozik a feltáráson lassan húsz éve és próbálják megérteni, hogyan jöhetett létre ez az alkotás a nomád körülmények között élők munkájaként. Nem ismerték még a fémek megmunkálását, a kereket, az írást vagy a gazdálkodás „civilizált” formáját. Mégis olyat alkottak, amire csak évezredekkel később volt új példa. A tudomány és hit találkozása mindig jelentős kérdés volt a történelem folyamán. Talán ez egy olyan csoda, amire csak a hit adhat magyarázatot?

Ajándékot kaptak a papok és az építők

A feltárás vezetője, Schmidt úgy véli, hogy a környékbeli (100-150 kilométeres körzetből) nomádok zarándokolhattak Göbekli Tepébe, hogy ajándékot hozzanak a papoknak és építőknek. Nem csak a kőfaragáshoz és kőhordáshoz volt szükség a szervezett irányításra, hanem az érkező népek fogadásához és a rituális táncok levezetéséhez is elengedhetetlen lehetett. A kutató elmélete szerint a templomot építők és működtetők, valamint a látogatók élelmezésére kezdtek a népek a növénytermesztésbe, állattenyésztésbe. Szerinte a földművelés a „lélek mélyen gyökerező áhítatából” jött létre.

A környéken korábban már találtak hasonló jeleket, melyek alapján a neolit forradalom elmélete megdönthető, azonban a leletek többségét a modern gazdálkodás eltüntette. A területek víz alá merültek, mert szükség volt egy mesterséges tóra az áramellátás biztosításához, erőművek üzemeltetéséhez. Elmondható, hogy a környezet esztelen rombolása nem csak a mindennapjainkra hat, hanem képes eltüntetni a múltunkat is, melyet a természet évezredekig őrzött nekünk.

• Cimkék:
ősi templom rejtély Göbekli Tepe ásatás civilizáció földművelés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére