Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szavazófülke
Ön helyesnek tartja-e, hogy Isten neve szerepeljen az új alkotmány preambulumában?

  • Nem, mert ez ellenkezik az egyház és az állam szétválasztásának elvével.
  • Nem, mert Isten nevével nem dobálóznék.
  • Igen.
  • Szerintem eleve nincs szükség új alkotmányra.
  • Tudomány
    2012-01-14 19:00:00

    Fiatal csillagokból áll az El Gordo

    Ő a világűr legújabb „sztárja”

    Rendkívül forró, masszív fiatal csillagokból álló "kövér" galaxishalmazt fedeztek fel a chilei Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp, valamint a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja segítségével.

    Az új képződmény az El Gordo nevet kapta, ami spanyolul kövéret jelent. A felfedezésről az Amerikai Asztronómiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be Austinban  olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.


    Több milliárd fényévre a Földtől

    A galaxishalmazok a galaxisok csoportosulásai, a csillagászatban a legnagyobb, gravitációsan kötött objektumok, amelyek akár több mint ezer csillagvárost is tartalmazhatnak. A halmazok kialakulása, a csillagvárosok egyesülése mindenekelőtt attól függ, a folyamat idején mennyi sötét anyag és sötét energia volt található a világegyetemben. Így a galaxishalmazok tanulmányozása révén információ nyerhető az univerzum e rejtélyes összetevőiről.

    Chilei asztronómusok és a Rutgers Egyetem csillagászai a kozmikus mikrohullámú sugárzás megfigyelése révén észlelték a „behemót” galaxishalmazt. Minél nagyobb és sűrűbb ugyanis egy halmaz, annál inkább "torzítja" a kozmikus mikrohullámú sugárzást. Az ACT-CL J0102-4915 katalógusjelű galaxishalmaz hétmilliárd fényévnyire található bolygónktól. Ez a legmasszívabb, legforróbb és legnagyobb röntgensugárzást kibocsátó galaxishalmaz.

    Az El Gordo két „alhalmazból” áll, ezek óránkénti több millió kilométeres sebességgel közelítenek egymáshoz. Központja szokatlanul fényes és a látható fény tartományban kék színben pompázik. Számítások szerint a galaxishalmaz tömegének 1 százalékát teszik ki a csillagok, a többit a forró gázok adják, amelyek a csillagok közötti „réseket” töltik ki.

    A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.

     

    MTI

    A nyitókép innen

    Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

    További cikkek Égi jel
  • Ezt okozta az elmúlt tíz év legnagyobb mágneses vihara
  • Ma érte el a Földet a legintenzívebb napkitörés!
  • Égi katasztrófa: kihunyt a Naphoz hasonló csillag
  • Már nem kell tartanunk az űrszondától
  • Hamarosan elrobog felettünk az űrszonda
  • Lázban tartja a világot az űrszonda
  • Megvan, hogy mikor csapódik be az űrszonda
  • Valós veszély! Magyarországra zuhan a műhold?
  • Íme 2011 győztes műholdfelvétele
  • Hatalmas meteorraj közeledik a Föld felé

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.