Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-01-21 17:17:00

„A bankok tudták, hogy a svájci frank menekülő valuta lesz”

Vége az eurónak? Megszólal eszközkezelő kidolgozója

Varga István, aki állítása szerint az eszközkezelőt kidolgozta, nem tartja bátor lépésnek a bankadót. Az Adófizetők Országos Szövetségének alelnökével beszélgettünk.

– A PSZÁF ajánlást tett a bankok felé, mely arról szólt, hogy tegyék lehetővé a svájci frank alapú hitelek euróra váltását. A magyar uniós elnökség egyik fő céljaként határozta meg az euró megmentését. Ebben a helyzetben ön szerint nem kockázatos a devizaváltás?

– A devizaalapú hitelek esetében számolt kamat kisebb, mint a forinthitelek kamata, ezért volt kedvezőbb a lakosság számára ezeket felvenni, illetve ezért tudták a bankok könnyedén értékesíteni. De nem egyszerű kamatelőnyről van szó, hanem tudatos banki politikáról, mert a monetáris rendszer más, mint ahogy gondoljuk, és ha felismerjük a rendszert, látszik, hogy ez nem a javunkra történik, hanem ellenünk.

– Magyarország, Csehország, vagy Szlovákia nem bocsát ki saját pénzt, hanem külföldi valutát szív magába, amit átvált saját pénzére.

– Valuta-hierarchia van, amely úgy jön létre, hogy egyiket sem a magukat ebben a rendszerben résztvevő alanyok hozzák létre, hanem valami máshoz alkalmazkodnak. A külföldről beszívott valuta árfolyam szempontból bizonytalan. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy az ügyfelek forintban kapják a jövedelmüket, de a törlesztésük mennyisége függ a deviza árfolyamától. Amikor Magyarország a pénzügyi rendszerét kívülről jövő eszközökre alapozza, akkor azok szabják meg a feltételeket, akik az eszközöket adják. A devizában hitelezés nem a kamat-különbözetért van, hanem hogy a külföldről az országba szívott  valuta visszamenetelének a kockázatát hárítják át a lakosságra.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy mindez tudatos a bankok részéről?

– A bankok összehangoltan, a devizahitel-felvételeknél egységesen, egyik esetben sem ajánlottak dollárhitelt. Elvétve fordult csak elő az euró, illetve a japán jen. Domináns lett viszont a svájci frank. Ennek az az oka, hogy már a 2000-es évek elején, amikor a svájci frankot elkezdték radikálisan kínálni, előre látták a világ pénzügyi helyzetében bekövetkező nagy átalakulásokat, amelyek arról szóltak, hogy a következő időszakban elgyengül a dollár, és az euró. De ha valamelyik elgyengül, akkor nyilvánvalóan valamelyik megerősödik. Ha a bankok dollárban vagy euróban adtak volna hitelt, ami később elgyengül, akkor azt az ügyfelek könnyedén kifizetik. A bankok tudták, hogy a svájci frank menekülő valuta lesz, ami garantáltan megdrágul, és vele együtt a hiteltörlesztések is.

 Fotó. Nyoszoli Ákos

– Ha ez így van, hogyan érték el a bankok, hogy ilyen magas számban vegyünk fel hiteleket?  

– Ez precízen bemutatható az Egyesült Államok példáján keresztül, ahol a lakossághoz nagy tömegben kihelyezett hiteleknek az volt az oka, hogy a társadalmuk oly mértékben inaktívvá vált, hogy a magas munkanélküliséget már nem lehetett segélyekkel elfedni, és ezen keresztül nagy államadósságot vállalni, hanem pénzt kellett juttatni a társadalomba. A fogyasztás generálására hiteleket toltak a lakosságra. Azonban ha a jelzáloghiteleket normális kamatra adták volna, az emberek nem vették volna fel, ezért minimális kamatot ajánlottak. E hitelek kamata két évig jelentéktelen volt. Ezt követően jelent meg az úgynevezett piaci kamat, amely akár 10 százalékos is lehetett, vagyis volt egy beetető időszak. Magyarországon ugyanez történt. Ez az időszak volt, amikor erős volt a forint és ezt követte az, amikor az árfolyamon keresztül elkezdték a bankok realizálni a devizából származó előnyeiket. Amerikában tehát kamatlábbal, Magyarországon pedig árfolyammal csinálták meg ugyanazt. Egy beetető időszakot követően megterhelték a lakosságot.

– Hogyan lehet, hogy az unión belül néhány ország nem is engedte a devizaalapú hitelekben történő eladósodást? Horvátországban egyenesen tilos volt a devizaalapú hitelezés. Ők okosabbak voltak?

– Horvátország, akárcsak Lengyelország természetesen viselkedett a devizahitelek tekintetében. Hazánkhoz viszonyítva nem ezekben az országokban voltak okosak, hanem Magyarország volt buta. Nálunk a politika nem áll a társadalom oldalára, a társadalomban vezető szerepet betöltők azonnal alárendelik magukat a sosem látott pénzpiac döntéseinek. Emellett Magyarországon a média sem jeleskedik a lakosság tájékoztatásában.

–  A Nemzeti Eszközkezelő létrejöttével nem állt a társadalom oldalára a politika?

– Még a kormány megalakulása előtt jeleztem a Fidesznek, hogy úgy vélem, amennyiben kormányra kerülnek, két kérdéssel alapvetően foglalkozniuk kell. Az egyik a hajléktalanság, a másik az eladósodás. Felvettük a kapcsolatot és elkezdtünk tárgyalni az eszközkezelőről. Megegyeztünk, hogy kidolgozom a koncepciót, amit meg is tettem. Az volt a cél, hogy az első kormányülésen azonnal döntést hozzanak az eszközkezelő kérdésében. Akkor azt mondtam, hogy az első szerződéseket már augusztusra meg lehet kötni, amivel menteni lehet az embereket. Ezután nem volt folytatása annak, amiről beszéltünk, és most január van.

Mi a véleménye az április 15-éig tartó kilakoltatási és elárverezési moratóriumról?

– Eltakarja azt a tényt, hogy a banki követelések eladhatók követeléskezelőknek. Ezt semmi sem gátolja meg. Ezek többnyire külföldi cégek, és mivel céget alapítani gond nélkül lehet az interneten, szabadon adhatják és vehetik a követeléseket a világban. Létrejön egy csomó jogi személy ezeknek az ingatlanoknak a birtoklására, és olyan helyzet adódik, amivel az állam nem tud mit kezdeni, mivel a nemzetközi jogot tisztelnie kell.

– Ön szerint mi várható tavasztól?

– Az a néhány pénzpiaci szereplő, aki mozgatja a magyar árfolyamot, be fogja nyújtani a számlát. A kormány egyik lehetősége, hogy megszorításokat alkalmaz, így az állam veszi ki a lakosság zsebéből a pénzt. A másik, hogy a pénzpiaci szereplők úgy mozdítják el az árfolyamot, hogy a lakosság belerokkanjon. Pedig lenne a problémának üzleti megoldása anélkül, hogy az adófizetőket terhelnék. Csak ehhez a kormánynak bátorságra lenne szüksége.

– Az nem a bátorság jele, hogy kivetették a bankadót?

– Nem, mert egyidejűleg lecsökkentették a személyi jövedelemadót, ami azt eredményezte, hogy a magas keresetűek jövedelme nőtt, a kis keresetűeké pedig csökkent. Akik bankban dolgoznak, általában nagy jövedelműek, tehát a bankadóval párhuzamosan a bankárok kaptak egy nagyon jelentős bónuszt, miközben a bankjukat megterhelte az állam. A nagy jövedelmek szintjén 30 százalékos nettó jövedelem-növekedés tapasztalható, a kis jövedelemnél pedig 10 százalékos jövedelemcsökkenés. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha már a kormányalakításnál, létrehozták volna az eszközkezelőt,  amit számos más ország működtet.

– Mi lesz az euróval ön szerint?

–  Az amerikai valutát folyamatosan nyomtatják, amivel a lakosságot „etetik”. A pénzgyártás inflációt gerjeszt, s ha romlik a dollár, emelkedik az euró. A pénzpiac főbb szereplőinek érdeke viszont az, hogy gyengüljön az euró a dollárhoz képest. Erről szól a világ rossz hiteleinek átvállalása, és az európai kormányokra terhelése. Ha Európa kormányai eladósodtak, megszorításokra van szükség, vagyis Európa tönkreteszi magát, hogy a dollárt megsegítse. Így azonban nemcsak az eurónak, hanem az egész euroatlanti pénzügyi rendszernek rövidesen vége lesz.
 

Horváth Csaba

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Világvége
  • Nincs is olyan messze a világvége?
  • A világvége tíz forgatókönyve
  • Katasztrófafővárost építene Japán
  • Képek: A tetoválás, amiért halál jár
  • A „megváltási program befejeződött”: világvége október 21-én?
  • A keresztényszociálisok kívül tudnák a „latrokat”
  • Világméretű feszültséget okoz a vízválság
  • Agymosással vádolják a tiszteletest
  • Új világválság jön: a Világkereskedelmi Szervezet a kormányokat okolja
  • Túléljük a válságot? A jövőkutatás professzorát kérdeztük

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.