 Mai morzsa
|
Társadalom
2011-10-21 21:00:00
Mikor jogos és mikor jogtalan az emberek lázadása a kormányzat ellen?Valóban független ország az Egyesült Államok?
A héten érdekes vitára került sor brit és amerikai jogászok között Philadelphiában, az Egyesült Államok egyik alapokmányának számító Függetlenségi Nyilatkozat jogi érvényességéről.
A BBC tudósítása szerint a két nemzet törvénytudói folytattak játékos eszmecserét a Benjamin Franklin Hall falai között, újra felmelegítve a Nagy-Britanniától való elszakadás jogszerűsége ellen és mellett szóló érveket. Arra a kérdésre, vajon mi értelme egy kétszázhuszonöt éves vita újrajátszásának, az elnöklő Anthony Haller így válaszolt: „A Függetlenségi Nyilatkozat kapcsán felvetett kérdések ma is aktuálisak. Ha például a közel-keleti mozgalmakra gondolunk, láthatjuk, hogy a kérdés ugyanaz maradt: Mikor jogos és mikor jogtalan az emberek lázadása a kormányzat ellen?”
Természetjogi érvek, konkrét sérelmek
1776 július negyedikén írták alá a pennsylvaniai Philadelphiában a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyben a brit uralommal elégedetlen 13 amerikai gyarmat képviselői kinyilvánították elszakadásukat az anyaországtól. A Benjamin Franklin, John Adams, Thomas Jefferson, Robert R. Livingston és Roger Sherman által szerkesztett, és végül a későbbi elnök Jefferson által megszövegezett dokumentum a felvilágosodás természetjogi érveire alapozva elsőként emelte jogi erejű normává a szabadságot és az emberek közti egyenlőséget. Jefferson óriási történelmi és politikai jelentőségű szavai szerint „magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre.”
A Függetlenségi Nyilatkozat az általános elvek leszögezése mellett számos, a britekkel szembeni konkrét sérelmet is felsorolt. Ezeket a sérelmeket korábban a gyarmatok képviselői rendre felpanaszolták a III. György királyt képviselő londoni kormánynak, de miután minden jogorvoslati kérésére csak „megismételt sértés volt a válasz”, ezért a sértettek arra a következtetésre jutottak, hogy „az a fejedelem, akit minden tettében ilyen vonások jellemeznek, zsarnok, és nem méltó arra, hogy egy szabad nép uralkodója legyen.” Ezért a 13 gyarmat egységesen deklarálta, hogy „a Brit Korona iránti alattvalói hűség alól felszabadultak”, azaz „szabad és független államokká” váltak.
Kiléphetne-e Texas az unióból?
A Philadelphiában összegyűlt szakértők arra a kérdésre összpontosítottak, hogy a felsorolt sérelmeket és a hivatkozott jogi érveket figyelembe véve valóban megalapozott volt-e a 13 gyarmat radikális lépése. Az amerikai jogászok egyik fő érve az angol precedens volt. Ugyanis az angol parlament 1689-ben II. Jakab zsarnokságával maga is a jogok erejét szegezte szembe, amikor törvénybe iktatta a Jognyilatkozatot (Bill of Rights), mely az alkotmányos monarchia legfőbb jogforrásává vált. Ezért – szólt az amerikai érv – a Kontinentális Kongresszus csak az angol példát követte, amikor a sorozatos jogsértésekre válaszul megvonta a hatalmat III. Györgytől. De a precedensen kívül az amerikai jogászok természetjogi érveket is felhoztak a régi vita újrajátszásában. Eszerint egy kormányzat csak az emberek beleegyezésével válhat törvényessé, a brit uralmat viszont nem támogatták az amerikaiak, ezért jogukban állt az új, valóban őket képviselő kormányzatot választani.
A brit ügyvédek nagy kedvvel mentek bele a játékba, és igazi angol humorral fűszerezett, mégis elgondolkodtató ellenérveket hoztak fel az elszakadási törekvés ellen. Amellett érveltek, hogy az Egyesült Államok sem fogadná el, ha például Texas egy napon úgy döntene, hogy kilép az unióból. Az elszakadás – ahogy azt már Lincoln elnök is hangsúlyozta a konföderációs háború során – nem a megfelelő eszköz a politikai konfliktusok elsimítására. Ráadásul a brit jogászok szerint a Függetlenségi Nyilatkozat szerzői is érezték, hogy a törvényesség nem az ő oldalukon áll, ezért hivatkoztak a természetjogra és „magától értetődő jogokra”. Ezek a fogalmak azonban az elmúlt kétszázhuszonöt év vitáinak tükrében egyáltalán nem magától értetődők, és konkrétumok nélkül elégtelen jogalapot biztosítanak.
Siker igazolta alapelv
Minderre válaszul az amerikaiak felhozták azt a tényt, hogy a természetjogi érvelés az elmúlt évszázadok nemzetközi joggyakorlatában elfogadottá vált, az ENSZ számos olyan függetlenségi törekvést ismert el jogosnak és igazságosnak, melyek a Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonlóan az egyenlőségre és önrendelkezésre hivatkoztak. De a brit álláspont nem szorítkozott a természetjogi érvelés homályosságának kritikájára, hanem azt is igyekezett bemutatni, hogy a felsorolt egyedi sérelmek is túl triviálisak ahhoz, hogy elégséges alapul szolgáljanak az elszakadáshoz. Még a legsúlyosabbat – a képviselet nélküli adófizetési kötelezettséget – is igyekeztek ironikusan úgy beállítani, mint a gyarmatokat a francia hódítástól megóvó hétéves háború súlyos költségei lerázására irányuló szándékot.
A komoly érvekkel vívott, mégis játékos vita egy szavazással ért véget, melyben az amerikai álláspont győzedelmeskedett. Az eredmény nyilván nem volt független sem a helyszíntől, sem attól a ténytől, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat mellett ma már nemcsak a természetjog, hanem a világ legerősebb országának sikertörténete is tanúskodik. És pont az Egyesült Államok ereje és stabilitása az, ami a természetjogot, ami az Alapító Atyák korában még elvont filozófiai érvelésnek számított, mára az egész világon elfogadott, alkotmányokban és nemzetközi jogi dokumentumokban lefektetett alapelvvé tette.
E. V.
Kép innen.
|
 Hírsor
A hét java
|
