Társadalom
2011-07-27 09:00:00
A felirat nem az elsődleges vásárlási szempontÚjabb ok az élelmiszerárak növelésére
Növelni kell a tápértéket, összetevőket jelző feliratok betűit az élelmiszerek csomagolásán. Az újracsomagolást megkövetelő rendelet miatti pluszköltséget pedig valószínűleg majd a vevők fizetik meg.
Aligha volt meglepő az élelmiszer-feldolgozóknak az a nemrég született rendelet, ami a korábbiaknál nagyobb betűméretet és határozott kontrasztot követel az előre csomagolt termékek jelölésében. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségénél (ÉFOSZ) érdeklődésünkre elmondták: eddig is előírás volt az olvasható feliratok kötelezettsége az élelmiszerek címkéin, tehát az ellenőrző hatóságoknak eddig is volt jogi lehetőségük a nehezen olvasható címkék szankcionálására, sőt, az Európai Élelmiszeripari Szövetség már évekkel ezelőtt kidolgozott egy ajánlást a jól látható feliratok elkészítéséhez.
Tápérték a fókuszban
A legfontosabb és egyben a gyártóknak a legköltségesebb változás a kötelező tápértékjelölés bevezetése – tudtuk meg a szervezet tanácsadójától. Szöllősi Réka elmondta: a tápanyagok mennyiségének jelentős része nehezen adható meg pontosan, főleg az összetett élelmiszerek esetében, hiszen azokban az egyes mennyiségek sok esetben a feldolgozott mezőgazdasági alapanyagok aktuális tápanyagtartalmától függnek. Nem mindegy például, hogy mekkora az alapanyagként felhasznált hús zsír- vagy a gyümölcsök cukortartalma. Ráadásul egyes vitaminok – tulajdonságukból adódóan – eltűnhetnek az élelmiszer tárolása során az élelmiszerből.
A címkék feliratainak gyakori megváltoztatása pedig egyszerűen nem megvalósítható, gazdasági irracionalitás. Ugyanakkor az ellenőrző hatóságoknak természetesen joguk lesz az adatokat ellenőrizni, és az eltéréseket szankcionálni, függetlenül attól, hogy azok szándékos csalás vagy az említett törvényszerűségek miatt bekövetkező változások eredményei. A jogszabály sikeres végrehajtásának sarkalatos pontja éppen ezért a tápértékjelölés-eltérési tűréshatárok uniós szintű egységesítése lesz, hiszen ennek hiányában ugyanazon az élelmiszeren ugyanazt a feliratot az egyik tagországban rendben találhatja a hatóság, a másikban pedig nem – figyelmeztet a szakértő.
Megint a kicsik járnak rosszul
A rendelet végrehajtása a legnagyobb terhet a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásoknak jelenti majd – ismerik el az ÉFOSZ-nál, hiszen minden egyes új jelölési kötelezettség a gyártóknak pluszköltségekkel jár, ami vélhetően az élelmiszerek drágulásához vezet. A lényegesen több információ feltüntetésének a kötelezettsége mindemellett sok esetben a csomagolások méretének a növekedését is maga után vonja, ami viszont a raktározásnál jelent újabb gondokat.
Az élelmiszerek összetevői között továbbra is találkozhatunk az E jelölésekkel. A csak kevesek által ismert, de sokak által kritizált kóddal az EFSA (az unió élelmiszer-biztonsági hivatala) által engedélyezett anyagok listáján található adalékokat, színezékeket, enzimeket és aromákat jelzik. Szöllősi Réka rámutatott: az úgynevezett E-számokat hosszú nevű vegyületek feltüntetése helyett az egyszerűsítésért és a nemzetközi egységesítésért vezették be. A gyártóknak ma is lehetőségük van az E-számok helyett a vegyületek nevének a feltüntetésére, a fogyasztók többsége azonban ez utóbbiakat olvasva sem jut közelebb az adott összetevő mibenlétéhez.
Más is fontos
A fogyasztói kutatások eredményei rámutattak arra, hogy a vásárlási döntéseket a nem, a kor, az iskolázottság, a családi állapot (gyerek van vagy nincs), az egészségi állapot, az íz, a márkahűség, a reklám, az ár, az ízlés, a csomagolás és az azon szereplő feliratok együtt határozzák meg. A jelölés még Európa gazdagabb államaiban sem a legfontosabb szempont a megvásárolandó élelmiszerek kiválasztása során; a fogyasztói szokások megváltozása sem várható el csupán attól, hogy több információt tüntetnek fel a terméken.
Ráadásul az információk elolvasása sem feltétlenül jelenti azok megértését és alkalmazását. Hiába tünteti fel például a gyártó, hogy egy termék hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, a vásárlók döntő többsége nem fogja tudni, hogy ez az elnevezés transzzsírsavak jelenlétére utal. Az átlagos fogyasztó azzal pedig végképp nincs tisztában, hogy a „problémás” tápanyagokból mekkora mennyiség fogyasztása megengedett.
Szigeti Ildikó
|
