Csütörtökön dönt a Főváros az új koncepcióról

Új korszak jöhet a hajléktalanellátásban

Tarlós István főpolgármester a koncepció kidolgozására Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét és Győri Pétert, a Menhely Alapítvány elnökét kérte fel. A fővárosi önkormányzat a feladatok megszervezésével a két civil szervezetet bízza meg, közszolgáltatási szerződést köt velük.

A koncepció ismerteti, milyen új önkormányzati eszközök szükségesek ahhoz, hogy minél több, eddig közterületen élő ember emberibb körülmények közé kerülhessen. Az alaphálózati feladatok között a 24 órás diszpécserszolgálat egész éves működtetését, illetve a téli időszakban krízisautó 24 órás működtetését és speciális utcai szolgáltatásokat javasol a két szervezet. Ez a számítások szerint körülbelül 70 millió forintba kerülne évente.

Az elhelyezési feladatokkal összefüggésben az első befogadóhelyek működtetésére, valamint az onnan távozóknak nyújtott lakhatási támogatásra évente 270 millió forintot fordítanának. Megjegyzik, hogy a keretösszeg fejenként maximum 300 ezer forint támogatás 12 hónapra számítva, vagyis legalább 900 ember éves elhelyezését teszi lehetővé.

Győri Péter lapunknak hangsúlyozta, ha a Főváros elfogadja a javaslatot, akkor a hajléktalanellátók egy tudatos működésre állnának át, ami kifejezetten az utcán élők befogadására összpontosít. Ez azt jelentené, hogy az utcáról bekerülő emberek élveznének elsőbbséget a hajléktalanok között, és nem azok, akik már az ellátórendszerben vannak.

Szentes Tamás egészségügyért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írja: a hajléktalanellátáshoz kapcsolódó célok megvalósításához nélkülözhetetlen a fővárosi ellátórendszer más területeinek – köztük az egészségügy és a gyermekvédelem – aktív részvétele.

A hajléktalanok egészségügyi ellátásával kapcsolatban példaként említi, hogy legalább két 50 fős pavilont kell kialakítani – egyet Budán, egyet Pesten – a fővárosi egészségügyi ellátórendszer jelenlegi bázisán, ahol „kórházképessé teszik” az utcáról bekerült hajléktalanokat; ezek idén november 1-jétől már működnének. A városvezető kitér arra is, hogy meg kell vizsgálni, elegendő-e a jelenlegi detoxikáló-kapacitás, hogyan biztosítható megnyugtató módon egy fertőtlenítő állomás működtetése, illetve kezdeményezni kell, hogy mind a területi pszichiátriai gondozók, mind a pszichiátriai osztályok kapacitása érzékelhetően növekedjen a következő években.

A főpolgármester-helyettes a gyermekvédelem kapcsolatban is több feladatot említ, indoklása szerint a bentlakásos intézményekből kikerülőknél magasabb a hajléktalanná válás kockázata, mint a rendezett családi körülmények közül felnőtté váltak körében. Szentes Tamás elsőrendű feladatnak nevezi az utógondozói rendszer fenntartását, működtetését, kiterjesztését. Hozzáteszi: célzottabbá kell tenni az otthonteremtési támogatás rendszerét, hogy csökkenjen a lakásvesztés kockázata. Az indítványban szerepel az is, hogy a foglalkoztatásban az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy a főváros közszolgáltató cégeinél milyen lehetőségek vannak a hajléktalanok alkalmazására. Emellett napirenden kell tartani, hogy az érintett cégek munkásszállóin hogyan oldható meg a hajléktalanok támogatott lakhatása – olvasható a javaslatban.

(mindennapi/mti)

• Cimkék:
hajléktalan Győri Péter Vecsei Miklós Tarlós István

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére