Hasispipa a gyereknél

Új drogstratégia: megelőzés és ártalomcsökkentés

– Nemrég sokfelé olvashattuk, hogy a kormány visszavonta a 2009-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégiát. Mi volt vele a probléma?

– Nem vettem részt a kormányzati álláspont kidolgozásában, ezért ezzel kapcsolatban csupán feltételezéseim vannak. A kormányzat bizonyára nagyobb hangsúllyal kívánja megjeleníteni a stratégiában a szermentesség, az egészséghez való helyes viszony értékeit. Egy nemzeti drogstratégia alapvetően kétféleképpen épülhet föl. Az egyik elképzelés a droghasználatot úgy tekinti, mint egy minden társadalommal együtt járó jelenséget. Ehhez képest próbálja megfogalmazni a megelőzési lehetőségeket, kezelési terápiát, programokat, akciókat. A másik megközelítés az egészségből, illetve a drogmentes életvezetésből indul ki. Az az üzenete, hogy drogok nélkül élni érték, és akik képesek erre, azok méltán büszkék is lehetnek rá.

– A szermentesség azt jelenti itt, hogy valaki kipróbál valamilyen kábítószert, és nem marad rajta?

– Nem. Azt jelenti, hogy ki sem próbálja. Egy adott korosztály többsége ma is teljesen szermentes tud maradni. Nagyon fontos lenne, ha ez a viselkedési minta a mainál jelentősebben hatna a közösségben.

– Van reális esélye egy teljesen drogmentes társadalomnak?

– Nincs drogmentes társadalom, mégis a probléma boncolgatása mellett, vagy akár helyett, a vizsgálódás előterébe az egészségi állapot háttértényezőit, összefüggéseit lenne célszerű állítani.

– Ez a gyakorlatban hogyan nézne ki?

– Nagyobb hangsúlyt kaphatna a pályázati programokban az olyan folyamatok támogatása, ami modellként szolgálhat az egészség szempontjából a közösség számára is. Még több kutatás irányulhatna a serdülők értékrendszerére, identitásfejlődésére, a számukra fontos életcélokra, mindennek színtereire. Például egy időben szokás volt olyan iskolai drogprevenciós programokat szervezni, amelyekben bemutatták a drogtáskát, a benne lévő szereket és ezek veszélyeiről tartottak előadást. Ezzel szemben az igazán hatékony megelőzés az, ha a programok az önismeretről, a szerelemről, a párkapcsolatokról, a serdülőkorral óhatatlanul együttjáró feszültségek célszerű feloldási lehetőségeiről szólnak.

– Ezzel kezelhető lenne a drogprobléma?

– Minden bizonnyal mérsékelhető volna. Nagyon sok magatartási probléma van jelen Magyarországon, nagyon sok gond van az emberek egészséghez való viszonyával. Közel egymillió alkoholfüggő van az országban, és nincs a számukra komplex program. Rengeteg ember küzd hangulati problémával és szorongásos betegségekkel. Az alkoholproblémának nincs nemzeti intézménye, és a szorongásokkal való megbirkózásnak sincs ilyen. Nem létezik átfogó, a lelki egészséget támogató mentálhigiénés nemzeti program, amelynek megvalósulása nyomán kevesebb lehetne például a szorongó serdülő.

– És mit csináljak, ha bemegyek a szobába, és azt látom, hogy a húgom szúrja magát? Ha a gyerekemnél hasispipát találok? Kezdjek el vele beszélgetni, vagy hívjam a rendőrséget?

– A drogbeteg-ellátásnak van intézményrendszere. Majdnem mindegyik megyében van drogambulancia. Sok városban működik nevelési tanácsadó, vagy valamilyen egészségügyi intézmény. Ilyen esetben érdemes ezeket megkeresni. A világ legtöbb országában, így nálunk is bűncselekmény a kábítószer forgalmazása, megszerzése, használata. De mindenképp azt tanácsolnám, hogy az illető forduljon valamilyen kezelőhelyhez.

– Mikortól tekinthető valaki kábítószerfüggőnek?

– Sokszor nem könnyű megítélni, ki tekinthető függőnek. A droghasználónak nincsenek elvonási tünetei, a drogfüggőnek már vannak, de azok is sokfélék lehetnek, szerenként változó: a sóvárgástól kezdve a fizikai tünetekig, a szorongásig, az izzadástól a vérnyomásproblémákig, és így tovább. A laikusok ezt nem tudják eldönteni, mert ez még a szakembereknek is sokszor probléma. Ez elég komplex orvosi feladat.

– Megmarad a tűcsere és a metadon program a heroinfüggők számára ?

– Persze. Nem szabad lemondani senkiről. De az alapvető cél mégiscsak az, hogy az egészség kerüljön előtérbe, és ne az, hogy mit kezdesz magaddal, ha már függő és beteg lettél.

– Az utóbbi két évtizedben az úgynevezett könnyűdrogok legalább olyan népszerűvé váltak itthon, mint az alkohol. Mi a véleménye a marihuána legalizálásáról?

– Határozottan ellenzem. Szerintem nagyon problematikus, ha valaki a jó érzést, a felszabadulást, a személyes öröm átélését, a kiteljesedést valamilyen kémiai szertől várja. A liberalizálás mellett gyakori érv az, hogy az alkoholfüggőségbe többen halnak meg, mint a marihuánafogyasztásba. Ám sok intravénás szerhasználóvá váló kliens a marihuanával kezdte, számos adat szól amellett, hogy a marihuána kapudrog, a nagyobb kockázatot jelentő szerek használatának mintegy előszobája.

– Ön szerint hogyan kerülhető el a drogcsapda? A hit segíthet?

– A serdülők többsége nem fogyaszt kábítószert, ki sem próbálja. De vajon megkapja-e ezt a visszajelzést, hogy jól teszi? Számos fiatal számára még az sem magától értetődő, hogy fontos, szerethető személy. A spirituális élmény közvetítheti számára, hogy Isten törődik vele. Éppen azért, mert ez az élmény az emberi léptéken túlról érkezik, a jelentősége is nagyobb lehet. Nagyon fontos a hit az egészség kibontakoztatásában: hogy van értelme tisztán itt lenni a világban, még ha néha nehéz is.

Kubiszyn Viktor

Fotó: Simonyi Balázs

• Cimkék:
drog prevenció NDI szorongás függőség mentálhigiéné marihuána alkohol serdülő heroin tűcsere metadon spiritualitás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére