Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-11-05 22:00:00

Semmibe veszi Kína az emberi jogokat?

Társadalmi elégedetlenség a kommunista birodalomban

Kína már a 2012-es vezetői átszervezésre készül, de az ázsiai ország egyre nagyobb társadalmi elégedetlenséggel néz szembe.

Kínában hatósági ellenőrzés alatt van az internet, a szólásszabadság nem létezik, a bloggerek csak virágnyelven gyakorolhatnak kritikát a hatalom felett. A jogászok és aktivisták szerint radikális szemléletváltás kellene, de erre csekély esély van.


Barbár módon


Egy nemrégiben közzétett éves amerikai külügyminisztériumi jelentés szerint az emberi jogokat annak ellenére nem tartja be Kína, hogy óriási gazdasági fejlődés van az országban és globálisan is terjeszkedik. A törvényhozók és aktivisták álláspontja szerint az emberi jogok korlátozása nemcsak a kormányt kritizáló hangok elnémításában mutatkozik meg, hanem korlátozzák a nők és a munkavállalók jogait, nem beszélve az etnikai és a vallási diszkriminációról.

Chris Smith New Jersey-i republikánus törvényhozó, a Kongresszusi Végrehajtó Bizottság tagja szerint a Kínáról írt jelentés borzalmas képet fest az emberi jogok jelenlegi állapotáról. Elmondta: Kína vezetői a saját maguk által elkövetett jogsértéseket egyre természetesebb dolognak veszik, figyelmen kívül hagyják az ország törvényeit és a nemzetközi szabályozást is. Hozzáteszi: így tartják félelemben a kínai társadalmat. Smith azt is elmondta, hogy a kínai hatóságok nem reagálnak a nemzetközi kritikára, amelyek az emberi jogok figyelmen kívül hagyását teszik szóvá. A politikus a csütörtöki, külügyi tárgyaláson szólalt fel az éves jelentéssel kapcsolatban.


Minden lépést figyelnek. Fotó innen

Ilena Ros-Lehtinen, a bizottság republikánus vezetője szerint több, mint egy évtizeddel azután, hogy Kína belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe és ezáltal a belement a gazdasági liberalizációba, nem történtek reformintézkedések az országban. Ros-Lehtinen nem fukarkodott a bíráló szavakkal, és feltette a kérdést: hogyan lehet, hogy ez az elszeparált, mégis globális nagyhatalommá vált ország, amely öngyilkosságba hajszolja a tibeti szerzeteseket, eltünteti az emberjogi aktivistákat, vadássza le az észak-koreai menekülteket büntetlenül vihez végig a barbár cselekedeteit?


Senkit nem kímélnek


Bob Fu, a keresztény jogi csoport, a ChinaAid alapítója és vezetője szerint a vallási szabadság még nehezebb helyzetben van, mint valaha. Idén nyáron a Shouwang Keresztény Gyülekezet több tagját is letartóztatták, mert tagjai kiálltak a hitük szabad gyakorlása mellett.

Egy nyilvános demonstrációt is tartottak a Zhongguancun téren, ahol rengeteg egyenruhás és civilruhás rendőr jelent meg, akik buszokba tuszkolták a résztvevőket és egy közeli iskolába szállították őket. A gyülekezet tagjairól fotókat készítettek és ujjlenyomatot vettek tőlük. Ezek után a gyülekezet bérleményeit megszüntették, kilakoltatták a tagokat és az összes vezetőt (négy lelkészt) házi őrizetbe helyezték.

A gyülekezet tagjai akik részt vettek a demonstráción, azóta elvesztették a munkájukat, az otthonukat. A többi gyülekezet között vegyes visszhangot váltott ki a demonstráció: sokan elítélték a dolgot, mondván, hogy semmi értelme konfrontálódni a hatalommal, míg mások a szolidaritásukat fejezték ki a bajba jutottak mellett.


Önégetéssel az igazságért?


A tibeti szerzetesek a kormány elnyomása miatt önégetésekbe kezdtek, eddig 11 szerzetes és egy apáca választotta tüzet. Az önégetés előtt a dalai lámát éltették és vallásszabadságot követeltek Tibet lakosai számára. Sok Kínában élő tibeti haragos, amiért vallási elnyomásban van részük, amiért elfojtják kultúrájuk kiteljesedését és mert az ország többségét alkotó Han etnikum dominál mindent.

Kína azonban állítja: a tibetieknek nincs okuk panaszra, mert javult az életszínvonaluk a milliárdos befektetések óta. Az amerikai külügyminisztérium azonban másképpen látja a dolgokat. Szerintük Kínának újra kellene gondolnia a tibetiekhez fűződő viszonyát, és arra kérik a kínai vezetőket, hogy biztosítsanak jogokat nekik, védjék meg őket a kritikus tartományokban. Mindemellett arra kérik Kínát, hogy ne nyomják el a tibetiek egyedi vallási, kulturális és nyelvi identitását.

A kormány egyre intenzívebben szab gátat a véleménynyilvánításnak Kínában, a bloggerek, aktivisták nem érezhetik biztonságban magukat. Minden falnak füle van, a bátorságuk sokba kerül: sokszor megkínozzák, börtönbe vetik, vagy ami a legrosszabb – megölik őket. Persze Kína tagadja a vádakat, mintha nem hallaná az nemzetközi intő szavakat.

 

– mi (forrás: Voice of America)

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Kína
  • Szisztematikusan írtják a nőket Kínában
  • Kína: gyülekezeti ház falára feszítették fel a hívőket
  • Valóban emberrablás történt?
  • Vitték az iPhone-t, mint a cukrot
  • Tízezer milliárd dollár
  • Kínai tudósok szerint nem jó a zárt tér
  • Sárkány éve: szeméttömeg és szelleműzés
  • Ma a világ egyhatoda ünnepel
  • Kevés a kínai
  • Halál jár csalásért Kínában

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.