- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-06-25 16:15:00 A korrupció veszélye az önkormányzatoknál a legnagyobbSüket duma, hogy átláthatóságot akar a kormány?Noha a kormányzati retorika szerint a Fidesz−KDNP a közpénzek átláthatóságára törekszik, az új adatvédelmi törvénytervezet és a tavaly módosított államháztartási törvény megcáfolja mindezt. Nézzük a tényeket!Az államháztartási törvénynek az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel történt módosításával a kétharmados Fidesz−KDNP-kormány gyakorlatilag kivonta az önkormányzati vagyon jelentős részét a nyilvánosság látóköréből. A módosítás értelmében a nem vagy nem feltétlenül közfeladatot ellátó önkormányzati cégek adatai nem közérdekűek, vagyis hiába gazdálkodnak közpénzből, nem lehet ellenőrizni, hogy felelősen költik-e el azt.
Korábban a mindennapi.hu egy frekventált területen fekvő balatoni ingatlant érintő tulajdonosi változás nyomába eredt. (Eltűnnek a nyilvánosság elől az önkormányzati vagyonok) Az ügy súlyát az is jelzi, hogy Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás előtt jelezte a jogalkotónak, hogy azzal súlyosan sérül a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, az ombudsman szavai azonban a kormánypárti képviselők közt süket fülekre találtak. A Jobbik egyik képviselőjének ugyan szemet szúrt az érdekes módosítás, Hegedűs Lórántné azonnali kérdésben reagáltatni is kívánta Tállai András önkormányzati államtitkárt, aki azonban lesöpörte válaszával az ellenzéki képviselő próbálkozását. Portálunk is kíváncsi volt, hogy az átláthatóság fontosságát hangsúlyozó kormányzat miért tartotta szükségesnek az önkormányzati vagyon jelentős részét kivonni az ellenőrizhetőség alól, azonban az önkormányzati államtitkár sorozatos megkeresésünkre sem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre.
A közintézmények jelentős részében a belső szabályozás hiányosságai miatt nem zárható ki a korrupció − állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) integritásjelentésében, amit európai uniós támogatással először az idén készített el a magyarországi költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokról. Az ÁSZ felmérésében 1100 intézmény korrupciós veszélyeztetettségét vizsgálta, és kiderült, hogy amíg igen nagy pénzekkel bánnak az önkormányzatok, az egyetemek és az egészségügyi intézmények, addig sok helyen nem tiltják az ajándékok elfogadását, nem vizsgálják a közbeszerzések eredményességét, gyenge a belső ellenőrzés. A vizsgálat eredménye szerint a helyi önkormányzatoknál a legmagasabbak az eredendő – vagyis a jogállásból és a feladatkörökből adódó – korrupciós kockázatok. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága terén néhány támogatandó elemtől eltekintve komoly visszalépések történtek az új adatvédelmi és információszabadság-törvénytervezetben. Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője szerint a javaslat egyértelműen az információs hatalommal rendelkező államnak és az üzleti szféra tagjainak jelent kedvező elmozdulást a hatályos szabályokhoz képest. A kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állam titkainak a körét tágítja, és megszünteti az azok feletti független felügyeletet. A közérdekű adat fogalmának a megváltoztatása miatt nem lesznek nyilvánosak a közpénzeknek a nem közvetlenül közfeladathoz kapcsolódó felhasználására vonatkozó ismeretek, így a javaslat magas korrupciós kockázattal jár, nehezebben lesz nyomon követhető a közpénzek felhasználása. A társaság felhívja a figyelmet arra, hogy a javaslat nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát.
P. Horváth Csaba
|
Hírsor
A hét java
|
|