Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-04-04 16:39:00

Légiutasok, gurulós bőrönddel egyenesen a porcelánboltba!

Plazává silányult Ferihegy új beléptetője

Aki használja, láthatja: a Liszt Ferenc Repülőtéren a minap használatba vett SkyCourt a gyorsabb átszállás helyett a shopingolásnak kedvez. Eközben a magyar légikikötő a fővárosok regionális versenyében lemaradóban van.

Zajlik a szokásos magyar szomorújáték: az agrártárca elbocsátotta több tisztviselőjét, mert a felügyelete alá tartozó földrajzinév-bizottságban nem a kormány által támogatott névvariánsra szavazott. A ferihegyi légikikötőt ugyanis a SkyCourt (Égi Udvar) megnyitása és a magyar uniós elnökség alkalmából átkeresztelték: a névadó Liszt Ferenc, aki, mint Vörösmarty Mihálytól tudjuk, „hírhedett zenésze a világnak”. A vita azon ment késhegyig, sőt kirúgatásig, hogy a hivatalos név Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legyen, mint azt a kormány kívánta, avagy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy, ahogy a tudósok javasolták.


Nevezéktan, aranyáron

A cirkusz méltatlan a névadóhoz, ráadásul teljességgel értelmetlen, két okból is: egyfelől mert a világ számos repterét nevezték el személyről (John Fitzgerald Kennedy, New York; Franz Josef Strauß, München; Falcone-Borsellino, Palermo), ám ettől a hely földrajzi neve maga változatlan maradt. Másfelől a vita elfedi, hogy bár Ferihegyen világszínvonalú építészeti alkotás született (Tima Zoltán alkotása), a tulajdonos által a privatizációs szerződésben vállalt 60 milliárdnyi fejlesztési pénzt szakmai szempontból hasznosabban is el lehetett volna költeni.

A SkyCourt egy fedett, légkondicionált, hatalmas kagylóhéj alakú összekötő épület a korábban épített Ferihegy 2-es terminál A és B egysége között. A Ferihegy 1-es terminál egyébként az 1940-es években kivitelezett épület, amelyet néhány éve ugyancsak felújítottak, jelenleg a fapados légitársaságok használják. Az utasok továbbra is a régi épületekben lévő biztonsági kapukon (check in) lépnek be a tranzitba – ezek számát azonban megkétszerezték –, majd a SkyCourt szélén, egy zárt folyosón kell végighúzzák a kerekes bőröndjüket, hogy az egyetlen átjárón beléphessenek a reptér új szentélyébe.


Direkt marketing: géptestből az árukupacokhoz

A bejárat azonban a vámmentes áruk boltjának a kapuja is egyben: az utasok – ha tetszik nekik, ha nem – a duty free shop polcai és gondolái között vonulnak be az „Égi Udvarba”. Ez olyan, mintha a ceglédi személyre csak úgy szállhatnánk fel, hogy előbb csomagunkkal keresztülcaplatunk a Nyugati pályaudvar ABC áruházán. Hardy Mihály, az üzemeltető Budapest Airport szóvivője azt mondta, vannak a világon ennél direktebb módon vásárlásra ösztönző reptéri elrendezések is. Ha az utas kikeveredett a többek közt illatszereket és borokat kínáló vámmentes zónából, a SkyCourt tágas terében már maga dönti el, hogy betér-e az ékszert, ruhaneműket vagy épp herendi porcelánt árusító boltokba, esetleg letelepszik a kávézók, szendvicsbárok asztalaihoz. Igen ám, de akinek nincs „fogyaszthatnékja”, a több száz méteres sétát potyára teszi meg, mert a beszálláshoz (a boardinghoz) – immár a tranzit zónában − vissza kell térnie az „A” vagy a „B” terminálra.

Magyarán a vásárolni, enni-inni nem kívánó turistáknak a SkyCourt egy fölösleges, hosszú séta, ugyanis az eredeti tervekben szereplő mólók, vagyis a reptéri várót és a gépek bejáratát összekötni hivatott folyosók nem épültek meg a plazával egy ütemben. Egyes szakértők szerint költségtakarékossági okokból, ám Hardy Mihály kérdésünkre úgy fogalmazott, a szakzsargonban pier-nek nevezett berendezések helye megvan, rendelkeznek az érvényes tervekkel is, de csak akkor építik meg ezeket, ha az utasforgalom indokolja. Más vélemények szerint azonban a magyar légikikötő éppen akkor nevezhetne be a Kelet-Közép-Európa vezető regionális légikikötői szerepéért zajló versenybe, ha előremenekülne, és hosszú séták helyett gyors átszállást kínálna a tranzitutasoknak.


Amivel pedig törődnünk kellene

A másik kitörési pont a cargo, azaz a légi áruszállítás. Ezen a területen a magyar légikikötő messze leszakadt a régióbeli nagy repterektől, és a hazai gyógyszer- és elektronikai ipar légi úton szállítandó áruját Bécsben, Prágában rakják repülőre ahelyett, hogy Ferihegyre hoznák. A reptér jelenleg még az építési engedélyek megszerzésénél tart, és csak jövő nyárra üzemeli be az új raktárbázist. A késlekedés annak ellenére történik, hogy a 2006-os privatizációkor a vevő 2010-re vállalta a szerződésben rögzített fejlesztéseket, így a bázis megépítését is.

Mindezek miatt meglehetősen vegyes a SkyCourt kormányzati megítélése. Bár a hivatalos avató ünnepségre sikerült a reptér-üzemeltetőnek megnyernie a fejlesztési minisztérium államtitkárát, aki rövid üdvözlőbeszédet mondott, a meghívott vendégek közt több közlekedési háttérember botrányt emlegetett. A bennfentesek azt mondják, a Budapest Airport sorsa végül is – SkyCourt ide vagy oda – leginkább a Malév sorsától függ. Ha a kormány törekvései sikerrel járnak, és előbb-utóbb találnak egy tőkeerős, unión kívüli, jelentős interkontinentális forgalmat Ferihegyre vonzó szakmai befektetőt, akkor a reptér fejlődése biztosított. Ha azonban a nemzeti légitársaság tovább bukdácsol, a repülőtér sem prosperálhat a tervek szerint. Akkor pedig félő, hogy a reptéri plaza üzleteibe sem tér be elég vásárló, így azok végül lehúzhatják a rolót.

 

Vashegyi András

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.