Audi- és Opel-támogatás: minek, ha senki nem vesz autót?

Nyolcmilliót szív el minden új autóipari munkahely

A válság előtti fordulatszámon pörög a német gazdaság, főképp a Kínába irányuló technológiai és termékexportjával. Az autóipar is dübörög, a VW-csoport prémiummárkája, az Audi fennállásának legjobb évét tudhatja maga mögött, 2010-re forintban milliós nagyságrendű bónuszt fizetett több mint négyezer munkavállalójának a vezérigazgatótól a török szerelőmunkásig. A leányvállalatoknak is jutott bőven: Győrben a németországihoz hasonlóan másfél havi bérnek megfelelő részesedést fizettek a dolgozóknak.

A növekedés bűvöletében: előre menekülnek az autó-multik

Ingolstadtból – és Győrből – nézve tehát véget ért a válság, az autópiacra ismét fényes jövő vár. Ennek a várakozásnak a jegyében épít az Audi egymilliárd eurós beruházással autógyárat – tehát nem összeszerelő üzemet – a meglévő, ugyancsak nem kicsi telephelye mellé Győrött, ezért bővíti európai gyártóbázisát Kecskeméten a Daimler, hoz létre vadonatúj motorgyárat Szentgotthárdon a General Motors európai márkája, az Opel. Az autóipari beruházások ráadásul nem virtuális gyárak: a présüzem, a festőkamrák, a karosszériahegesztő robotok évtizedes működésre készülnek, és a mérnökök, a technikusok, a szakmunkások képzését is hosszú távra tervezik. Nem véletlen, hogy Győrben és Kecskeméten külön karon képzik a mérnököket, az Audi pedig nemcsak két tannyelvű középiskolát, hanem általános iskolát is indított, hogy biztosítsa a német nyelvet jól ismerő munkaerő képzését.

„Alapvetően tévednek, akik azt hiszik, hogy a jövő húzóágazata az autóipar” – mondta kérdésünkre Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. A világ iszonyú sebességgel változik körülöttünk, de ezt a gazdasági vezetők, politikusok nem képesek érzékelni. Az autógyártók azt gondolják, hogy a válság elmúltával minden ott folytatódik, ahol abbamaradt. Nagyot tévednek: az üzemanyagok ára soha nem látott magasságokba emelkedett, és ezt nem a pillanatnyi politikai válságok okozzák, hanem az, hogy a kitermelhető fosszilis szénhidrogének mennyisége elérte a csúcsot, és innen csak lefelé vezet az út.

Ezért hibás az erőltetve fejlesztők gondolatmenete

Most 400 forint egy liter benzin, de mi lesz, ha 500 vagy 1000 forintért adják? Ki vesz majd autót, ha nem tudja megvásárolni hozzá az üzemanyagot? A világot ráadásul a magas üzemanyagárakon kívül nagyobb veszélyek is fenyegetik; az energiaválságból következik az élelmiszerválság, és hamarosan a víz is hiánycikk lesz. Schmuck Erzsébet szerint a magyar kormány hibázik, amikor az adófizetők pénzéből olyan beruházást támogat, ami néhány éven belül elveszti jelentőségét, ám addig is hozzájárul a környezet szennyezéséhez.

A magyar kormány elsősorban a munkahelyek létrehozásával indokolta az Audi és az Opel beruházásának a támogatását. A győri üzem építését 11,2, a szentgotthárdit 5,5 milliárd forint készpénzzel támogatja a költségvetés. Becsey Zsolt, a kiemelt beruházásokkal foglalkozó helyettes államtitkár kérdésünkre azt mondta, hogy mindkét beruházásnál sikerült lefaragni az állami hozzájárulás mértékét. Amíg az Audi a Mercedes kecskeméti beruházásához hasonló nagyságrendű befektetésbe kezd, állami támogatása csak a fele annak. A Gazdasági Minisztérium szubvencióját 7,5-ről szorították le 5,5 milliárdra – fejtegette a politikus. Az autóipari beruházásokra ráadásul hosszú távon számíthat az ország: amíg egy elektronikai összeszerelő üzemet egyik hónapról a másikra el lehet költöztetni, a járműgyártás klasszikus ipari tevékenység, negyven-ötven év kifutással. A beruházás pedig négy-öt év alatt megtermeli azt a pénzt, amit az állam támogatásként beletett.

Még annál is többet kaptak

Nem jól számol a kormány, állította a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége, mert bár hivatalosan a két cég összesen 16,7 milliárd forint állami támogatást kap, azonban egyéb tételekkel együtt az összeg jóval nagyobb. Az Audi által vásárolt telek fejlesztésére a kormány további 4,2 milliárd forintot fordít, és még nem ismert az adókedvezmények mértéke. Schmuck Erzsébet a munkahelyteremtés eredményeit is vitatta. A kormány bejelentése szerint a két autóipari beruházás közvetlenül 2634, közvetetten pedig 17 500 új munkahelyet teremt. A társelnök úgy vélekedett, hogy ez a szám csupán azt jelenti, hogy ekkora beszállítói igény jelentkezhet az Audi és az Opel beruházásai kapcsán, de egyáltalán nem biztos, hogy azt a magyar beszállítók fogják ellátni.

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége számításai szerint a közvetlen támogatást és a telekfejlesztési támogatást figyelembe véve munkahelyenként közel nyolcmillió forint az adófizetők pénzéből adandó támogatás. A kis- és középvállalkozások (a kkv-szektor tagjai) ekkora összegről álmodni sem mernek, pedig azok fejlődésével is munkahelyek keletkeznek.

Igencsak megéri Magyarországon fejleszteni

Az autóipari beruházások támogatása mellett érvelők szerint a magyar kkv-szektor legnagyobb baja éppen az, hogy nincs vagy csekély a fizetőképes kereslet termékeikre, szolgáltatásaikra. Az eladósodott háztartások vásárlóereje még messze nem érte el a válság előtti szintet. Ezzel szemben a járműipari megrendelések kiszámítható és hosszú távú munkát és bevételt jelentenek a bevételeik hat-hét százalékát innovációra fordítani képes és hajlandó cégeknek – képviselte a másik véleményt Palkovics László, a Knorr-Bremse magyarországi kutatási igazgatója, a kecskeméti műszaki főiskola járműtechnikai tanszékének a vezetője.

A globális gazdasági folyamatok az autógyártás szempontjából nekünk szerencsésen alakultak az utóbbi évtizedben. A nagy nyugat-európai cégeknek immár biztonságosabb Közép-Európában felépíteni a legfejlettebb technológiát képviselő gyárakat, mint Kínába telepíteni azokat – magyarázta Palkovics László. Szerinte a magyar kis- és középvállalkozásoknak mindez lehetőséget teremt arra, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi gazdasági folyamatokba.

„A magyar kormánynak – ahelyett, hogy pillanatnyi növekedési hullámot igyekszik meglovagolni – előrelátóbban kellene a gazdaságot menedzselnie” – vélekedett Schmuck Erzsébet. A Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke azt mondta: hazánknak az élelmiszer-termelésben vannak páratlan lehetőségei, az autóiparra pazarolt pénzt inkább vidékfejlesztésre kellene fordítani. Ha ez így történne, hazánk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kapacitása néhány év alatt megközelítené a 80-as évek szintjét, és hazánk így jó minőségű élelmiszerrel láthatná el a régiót, ahogy azt tette évszázadokon át.

Vashegyi András

• Cimkék:
autóipar fejlesztés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére