Északon olcsóbban, délen drágábban lehet birtokhoz jutni

Megduplázódott a magyar termőföld ára

A mögöttünk hagyott évtizedben duplájára nőtt a föld ára Magyarországon – áll az állami tulajdonú FHB Bank tanulmányában. Egy hektár termőföld átlagára ma 472 ezer forint, de elhelyezkedése, minősége, megközelíthetősége szerint ennek akár a kétszeresét is érheti.

Hazánk 93 ezer négyzetkilométeres területének közel 80 százaléka termőterület, ezen belül 48 százalék a szántó, 20 százalék az erdő, 11 százalék pedig a gyep, a többit gyümölcsösként, szőlőskertként, halastóként tartják nyilván. Az FHB 1998 óta vezet nyilvántartást az ingatlanokról, azok forgalmáról, és rendszeresen frissíti adatait, hogy a befektetni szándékozók reális képet kaphassanak az ingatlanpiacról. Legújabb összegzésükben az elmúlt évtized hazai földárainak alakulásáról adnak számot a pénzintézet munkatársai.

Noha az árnövekedés egyes években eltérő mértékű volt, a magyar termőföld tíz év alatt töretlenül drágult; értéke mintegy 90 százalékkal emelkedett. Egy hektár átlagára ma 472 ezer forint, azonban a tényleges ár ettől nagyon el is térhet, attól függően, hogy hol, milyen régióban helyezkedik el, milyen művelési ágban tartják nyilván, milyen a megközelíthetősége, illetve a minősége, azaz aranykorona-éréke. A legolcsóbban az észak-magyarországi régióban vásárolhattak termőföldet az érdeklődők, itt akár már 230 ezerért is meg lehetett szerezni egy hektárt. A legtöbbet Közép-Magyarországon kértek a földért, a hektáronkénti ár itt az egymillió forintot is elérhette.

Az FHB elemzői az elmúlt évtized viszonylatában a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön mutattak ki az országos átlagnál nagyobb mértékű földáremelkedést. Amíg Közép- és Dél-Dunántúlon átlagosnak mondható volt a drágulás, addig Észak- és Közép Magyarországon az emelkedés az átlag alatt maradt. A legolcsóbbak a legelők és a gyepek voltak, ezeket feleannyiért is meg lehetett szerezni, mint például egy gyümölcsöst vagy szőlőskertet.

Ami a földforgalmat illeti, a tanulmány a földadásvételek igen kis mértékéről ad számot. Még az uniós csatlakozás évében (2004-ben) is csak a teljes termőföld állomány alig 3 százaléka cserélt gazdát, az arány azóta sem emelkedett számottevően. Ráadásul a tulajdonváltások mintegy felére örökösödés miatt került sor. Az uniós csatlakozás előtti időszakban a spekulánsok idéztek elő komolyabb földmozgást, és jelentősebb áremelkedést generált az elmúlt időszakban regnáló kormány 2007-ben tett kezdeményezése is a földpiac megnyitására, ami azonban kudarcba fulladt.

 

Valló László 

• Cimkék:
termőföld FHB

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére