Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szavazófülke
Ön helyesnek tartja-e, hogy Isten neve szerepeljen az új alkotmány preambulumában?

  • Nem, mert ez ellenkezik az egyház és az állam szétválasztásának elvével.
  • Nem, mert Isten nevével nem dobálóznék.
  • Igen.
  • Szerintem eleve nincs szükség új alkotmányra.
  • Társadalom
    2011-01-08 12:37:00

    Északon olcsóbban, délen drágábban lehet birtokhoz jutni

    Megduplázódott a magyar termőföld ára

    Jó befektetésnek bizonyult, ha valaki az utóbbi évtizedben termőföldet vásárolt, különösképpen az Alföldön, ahol az országos átlagnál nagyobb mértékben drágult a birtokok ára: van, ahol egy dekád alatt több mint duplájára.

    A mögöttünk hagyott évtizedben duplájára nőtt a föld ára Magyarországon – áll az állami tulajdonú FHB Bank tanulmányában. Egy hektár termőföld átlagára ma 472 ezer forint, de elhelyezkedése, minősége, megközelíthetősége szerint ennek akár a kétszeresét is érheti.

    Hazánk 93 ezer négyzetkilométeres területének közel 80 százaléka termőterület, ezen belül 48 százalék a szántó, 20 százalék az erdő, 11 százalék pedig a gyep, a többit gyümölcsösként, szőlőskertként, halastóként tartják nyilván. Az FHB 1998 óta vezet nyilvántartást az ingatlanokról, azok forgalmáról, és rendszeresen frissíti adatait, hogy a befektetni szándékozók reális képet kaphassanak az ingatlanpiacról. Legújabb összegzésükben az elmúlt évtized hazai földárainak alakulásáról adnak számot a pénzintézet munkatársai.

    Noha az árnövekedés egyes években eltérő mértékű volt, a magyar termőföld tíz év alatt töretlenül drágult; értéke mintegy 90 százalékkal emelkedett. Egy hektár átlagára ma 472 ezer forint, azonban a tényleges ár ettől nagyon el is térhet, attól függően, hogy hol, milyen régióban helyezkedik el, milyen művelési ágban tartják nyilván, milyen a megközelíthetősége, illetve a minősége, azaz aranykorona-éréke. A legolcsóbban az észak-magyarországi régióban vásárolhattak termőföldet az érdeklődők, itt akár már 230 ezerért is meg lehetett szerezni egy hektárt. A legtöbbet Közép-Magyarországon kértek a földért, a hektáronkénti ár itt az egymillió forintot is elérhette.

    Az FHB elemzői az elmúlt évtized viszonylatában a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön mutattak ki az országos átlagnál nagyobb mértékű földáremelkedést. Amíg Közép- és Dél-Dunántúlon átlagosnak mondható volt a drágulás, addig Észak- és Közép Magyarországon az emelkedés az átlag alatt maradt. A legolcsóbbak a legelők és a gyepek voltak, ezeket feleannyiért is meg lehetett szerezni, mint például egy gyümölcsöst vagy szőlőskertet.

    Ami a földforgalmat illeti, a tanulmány a földadásvételek igen kis mértékéről ad számot. Még az uniós csatlakozás évében (2004-ben) is csak a teljes termőföld állomány alig 3 százaléka cserélt gazdát, az arány azóta sem emelkedett számottevően. Ráadásul a tulajdonváltások mintegy felére örökösödés miatt került sor. Az uniós csatlakozás előtti időszakban a spekulánsok idéztek elő komolyabb földmozgást, és jelentősebb áremelkedést generált az elmúlt időszakban regnáló kormány 2007-ben tett kezdeményezése is a földpiac megnyitására, ami azonban kudarcba fulladt.

     

    Valló László 

    Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


    A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.