Bevezetnék az azonnali hatályú felmondást is

Így változik a Munka Törvénykönyve: kiakadt a fél ország

Alig néhány napja hozta nyilvánosságra a kormány a Munka törvénykönyvének új tervezetét, máris heves ellenállást váltott ki a közvélemény és a szakszervezetek részéről, sőt az érdekképviselők tüntetésre és sztrájkra készülnek.

Évekkel később emelkedne a szabadnapok száma

A tervezet szerint a munkavállaló az új munkahelyén – a korábbi három hónap helyett – fél évig nem kérhet szabadságot, de változik a kivehető szabadnapok száma is. Az alapszabadság 20 nap marad, azonban a korábbiaktól eltérően csak ötvenegy éves kortól járna harminc szabadnap. Változás, hogy 26 éves kortól jár évente 21 nap, ezután nem háromévenként nő eggyel, hanem ötévenként egy vagy két nappal a szabadnapok száma. Ez alapján 30 nap szabadság nem 45 éves kortól járna a jövőben, hanem csak 51 éves kortól.

A munkavállaló továbbra is 5 nap szabadsággal rendelkezhet, vagyis ezt az 5 napot a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni, amennyiben a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal jelezte. Nem változik a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság mértéke sem, vagyis egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után továbbra is hét nap jár, azonban a pótszabadságot nyilatkozat alapján megosztva is igénybe vehetnék a szülők.

A 24 hetes szülési szabadság mértéke szintén nem változik, viszont az apákat legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig 5 munkanap fizetés nélküli szabadság illeti meg, szemben a korábban hatályos szabályozással, amely öt munkanap munkaidő-kedvezményt írt elő, amelyre távolléti díj járt.

Kismamák és nyugdíjasok veszélyben?

Ha elfogadják az új tervezetet, nem lesznek biztonságban a védelmi időszakban lévő munkavállalók sem. Így például a táppénzen vagy a szülési szabadságon lévőkkel, a várandós nőkkel vagy az önkéntes katonai szolgálatot teljesítőkkel a védelmi idő alatt is közölheti a munkaadó a felmondást. Fontos változás, hogy nem lesz 30 napos felmondási idő, hanem rögtön a védelmi idő lejáratát követően indul a felmondási idő. Újdonság, hogy határozott idejű munkaviszony rendes felmondással is megszüntethető. Rendkívüli felmondás helyett pedig az azonnali hatályú felmondást javasolják bevezetni.

Nem lehetnek nyugodtak azok sem, akiknek néhány év van hátra nyugdíjig. Az új törvénytervezetből kihagyták azt a részt, amely szabályozta, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalóknak. Megszűnik a műszakpótlék és változik a bérpótlék intézménye, azonban éjszakai munkavégzésért továbbra is 15 százalékkal kell többet fizetni, vasárnapiért általánosan ötvenszázalékos bérpótlék jár, ünnepnapokért pedig százszázalékos.

Kiakadtak a szakszervezetek

Az érdekképviseleteknek a legfájóbb pont a szakszervezeti vétó megszüntetése. Ez annyit tesz, hogy a jövőben nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselők munkaviszonyának rendes felmondása esetén, mivel ez – az indoklás szerint – „a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény”.

Bár a kormány később tárgyalja a módosítást, az érdekképviseletek előre jelezték, hogy számukra elfogadhatatlan a tervezet. A Liga Szakszervezetek szerint az új javaslat nemcsak a munkavállalók jogait csorbítja, hanem az érdekvédő szervezetek működési feltételeit is szigorítaná. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke bejelentette, hogy készek tárgyalni a kormánnyal, de kilátásba helyezte, hogy tüntetésekre és sztrájkra is számítani lehet. Egyelőre azt nem tudni, mikor lép életbe az új szabályozás, mivel arról később külön törvényben rendelkeznek.

A.S.

• Cimkék:
sztrájk Munka Törvénykönyve Liga Szakszervezetek szakszervezet Gaskó István

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére