Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-11-01 12:00:00

Három évig nem lehet kiszállni a fix árfolyamú törlesztésből

Igazságtalanság: több ezren maradnak le a végtörlesztésről?

Szinte alig van már érdeklődés a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő átváltása iránt. A szeptember 29 óta élő végtörlesztés lehetősége pedig végképp „betett” az árfolyamgát konstrukciójának.

Nagy kérdés, hogy mit tehet, aki belépett az árfolyamrögzítésbe, azonban most sokkal inkább végtörlesztene. A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemélyek augusztus 12-től az év végéig igényelhetik hiteleik törlesztőrészletének fix árfolyamon történő átváltását. Friss adatok szerint alig több mint háromezren kérték a rögzítést a 9 legnagyobb banknál, ami az érintetteknek közel 3,3 ezreléke. Érdeklődésünkre az OTP Banknál elmondták, hogy a banknál a devizahiteles ügyfélkör fél százalékát sem éri el az árfolyamrögzítést igénylők száma, és folyamatosan csökken az érdeklődés.

Azok, akik igénybe vették a konstrukciót, részesévé váltak egy olyan rendszernek, amelyből 3 évig nincs mód kiszállni. Erre ugyan felhívták korábban is a figyelmet, azonban akik az akkor éppen csúcsra járó svájci franktól megrémülve gyorsan igénybe vették a lehetőséget, még nem tudhatták, hogy a kormány hamarosan egy még kedvezőbb konstrukciót dolgoz ki, a végtörlesztést.

Az árfolyamrögzítés ugyanis ugyanúgy fix, 180 forintos árfolyamon történhet svájci frank esetében (euróban és japán jenben 250, illetve 2 forinton), azonban ebben az esetben a különbözet egy forint alapú gyűjtőszámlán halmozódik, majd 2014-től már a nyomott árú törlesztőrészletekhez hozzáadódva terheli az adóst. A végtörlesztés esetében bár egyösszegű törlesztésről, vagy forinthitellel történő kiváltásról van szó, ami eltér ettől, ugyanakkor itt a fix és a valódi árfolyam közötti különbséget a bankok nyelik le.

A devizahitelesek szemszögéből érezhető a jelentős különbség a két konstrukció terhei között, és óhatatlanul felmerül a kérdés: mit tehet, aki már igénybe vette az árfolyamrögzítést, azonban szeretné, és ki tudná használni a végtörlesztés nyújtotta kedvezményes lehetőséget?

Jelen állás szerint semmit. Aki belép ugyanis az árfolyamrögzítés rendszerébe, 3 évig benn is ragad. A törvény alapján a rögzített árfolyam alkalmazása a kezdő időponttól számított 36 hónap vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2014. december 31. napja. A vonatkozó rendelkezés szerint pedig ezen időszak alatt a hiteladós nem állhat más állami fizetéskönnyítő program hatálya alatt. Hasonlóan nem sokat tehet, aki korábban önszorgalomból, a fixnél magasabb árfolyamon elő-, illetve végtörlesztett. Pedig ők igyekeztek felelősen eljárni, amikor 250-260 forint körül járt a frank, és lecsaptak az akkori lehetőségre, illetve meg akarták előzni, hogy egy még magasabb árfolyamszint mellett terheik tovább növekedjenek - így viszont mindenképp lemaradnak az árfolyamrögzítés kezdete után nagyjából 6 héttel életbe lépő végtörlesztés lehetőségéről.

 


(Privátbankár)

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Adósság
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Böjte Csaba: fenntartható vágyak
  • Ki az igazi felelős a devizahitelesek problémájáért?
  • Nemsokára megmondják, ki miatt adósodtunk el
  • Végtörlesztés: sok a panasz
  • Szíjjártó: az új ötlet még a végtörlesztésnél is jobb
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A Jobbik ma nagyon tolja
  • Melyik az egyetlen megbízható európai gazdaság?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.