Szakértők bírálják Surányi ötletét (frissítve)

Érdemes-e forinthitelre váltani a svájcifrank-hitelt?

A devizahitelek forintra történő átváltása a kormányváltás előtt már  felmerült, azonban elvetették a javaslatot. A mostani kezdeményezés szerint a svájcifrank-alapú hiteleket forintalapúra váltanák, ezzel csökkentve a törlesztőrészleteket. Az ötlet szerint az átváltás jegybanki devizatartalékok csökkentésével történne, állami kamattámogatás és részben állami garancia is járna.

A három seb

A javaslat a portfolio.hu elemzése szerint három komoly sebből vérzik. A javaslat csupán a svájci frankos hiteleseken próbál segíteni, miközben az euró és forintban eladósodottak sincsenek sokkal könnyebb helyzetben nem beszélve a japán jen adósok körét. Banki tapasztalatok szerint ugyanis a háztartások adósságszolgálatának romlása elsősorban a jövedelmi és vagyoni helyzet alakulásától függ. Ez a megoldás tehát a problémának csak egy részét kezeli, és méltánytalan lenne azokkal szemben, akik forintban vagy más devizában vettek fel hitelt.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a jelenlegi árfolyamok még nem megfelelőek ahhoz, hogy érdemes legyen kiváltani a svájci frank alapú hiteleket forinthitelekkel, hiszen azonnal közel 30%-os veszteséggel járnak az ügyfelek számára. A szakértő úgy véli: problémát jelent az is, hogy a jelenlegi forint kamatok még magasabbak, mint a svájci frank alapú jelzálog hiteleknél meglévő kamatok. Tehát nem hogy realizálnák a veszteségüket azonnal, hanem még magasabb is lenne a törlesztőrészlet. A futamidő hosszabbításával kapcsolatosan Barabás úgy fogalmazott: nem tudni Surányi György hová kívánja még kitolni ezeket a futamidőket.

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak egyesületének főtitkára szerint elkésett lenne ez az intézkedés. A főtitkár szerint a válság kezdetekor javasolták a svájci frank alapú hitelek forintra váltását, akkor még egy jóval kedvezőbb árfolyamon, azonban javaslatukat nem támogatták arra hivatkozva, hogy még megnyugodhat az árfolyam.

És mit szólnak a bankok?

A Bankszövetség is tárgyalta Surányi javaslatát, azonban azzal sem elnökségi sem szakértői szinten nem ért egyet. A közleményük szerint egységes álláspont alakult ki abban, hogy nem a forintra váltás a megfelelő megoldás a devizahitelesek problémájára, mivel értelmetlenül nagy társadalmi áldozatok ellenére kevés pozitív hatást generálna. A szövetség érvelése szerint a devizahitelek forintra váltása során az árfolyam-veszteség haladéktalanul megjelenne a hitelfelvevők kárára, miközben a forint további erősödése – figyelembe véve a Széll Kálmán tervvel kapcsolatos várakozásokat – ezt az áldozatvállalást feleslegessé teheti.

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete a Parlamenti Fogyasztóvédelmi Bizottság felkérésére összeállított egy kimutatást, amely a devizahitelesek helyzetét hivatott bemutatni. Az egyesület tanulmányából kiderül, hogy a lakosság számára még vállalható maximális törlesztő részlet az eredeti árfolyamon felvett hitel törlesztőrészlete plusz annak 15 százaléka. Ennek megállapításához azonban elengedhetetlen tudni, mely árfolyamsávokban történtek a legnagyobb mértékű hitelfelvételek.

Az egyesület több, mint 6400 panaszos ügyét kezeli, akikről anonim statisztikai adatokat is gyűjtöttek. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a 190-200 forintos árfolyamon való törlesztés a nehezen fizetők csupán 9 százalékának jelenete segítséget. A kormánynak mérlegelnie kell, hogy amennyiben a bajba jutott adósok legalább felén kíván segíteni, akkor figyelembe véve a plusz 15 százalékos tűrési határt legfeljebb 172 forintos árfolyamnak megfelelő törlesztőrészletekkel kellene számolnia. 

P. Horváth Csaba

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére