Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-10-19 08:00:00

A görög válságkezelési mechanizmus elnyújtja a szenvedést

Elértéktelenednek a fizetések és a megtakarítások?

Elmarad a sokak által felfestett összeomlás a világon Zsiday Viktor szerint. A Plotinus Vagyonkezelő ügyvezető igazgatója a következő években egy lassan növekvő Európára számít.

– Mikor várható a görög csőd bejelentése?

–  A görög csőd effektíve már megtörtént, a görögök már régóta nem tudnak fizetni. Most azt kell megtalálni, milyen úton-módon lehetne őket kimenteni, az egyik ilyen járható út a kötvénycsereprogram, amikor jogilag nem kerül sor csődre, hiszen az állami szféra megegyezik a magánszektorral. Technikailag ezt meg lehet oldani, de arra oda kell figyelni, hogy ezáltal az adósságállományuk is csökkenjen, mert egészen biztos, hogy azt a későbbiekben sem fogják tudni fizetni. Én mindig azt szoktam mondani, hogy az argentinok 1998-ban, anélkül, hogy lett volna egy Európai Unió mögöttük, három évig húzták-halasztották, ameddig maga a csőd kialakult, pedig az utolsó két évben már jól látszott, hogy nem fognak kikerülni a slamasztikából.

– Hogyan nézne ki ez a kötvénycsereprogram?

– Valahogy azt kellene elérni, hogy a kötvényesek, akiknek mondjuk a görögök tartoztak ezer euróval, beleegyezzenek, hogy most már csak 500 euróval tartoznak nekik. Az kérdés, hogy az IMF, az európai jegybank és a magánszektor hogyan fogja egymás között felosztani ezeket a terheket. El kell dönteni, ki vállal többet és ki kevesebbet. Egy tény van: akiknek a görögök tartoznak, azok kevesebbet fognak visszakapni.

– Az európai bankok hogyan tudják majd ezeket a veszteséget elkönyvelni úgy, hogy közben a betéteseik se járjanak rosszul?

– Például állami szabályozással a lejáró görög kötvényeket becserélik 100 vagy 50 éves ugyanolyan névértékű kötvényekre.Technikailag tehát meg lehet oldani, hogy látszatra a bank saját tőkéje nem csökken, de lesznek olyan esetek is, amikor az államnak kell majd tőkét emelni a bankban, mert a pénzintézetnek nem lesz elég tőkéje a működésre. Azt azonban látni kell, hogy nem a bankok hibája, hogy ide jutottak. Amikor létrejött ez az eurózóna, kimondták, hogy az összes európai állami kötvény ugyanolyan minőségű, és a bankok azt kockázatmentes eszközként vehetik meg. Ezért a bankok válogatás nélkül fogadták be a portugál, görög, német állampapírokat, mert a szabályzók nem tettek különbséget közöttük. Most meg azzal kell szembesülniük, hogy a kockázatmentesség mégsem igaz. Ezért elsősorban nem a bankok a hibásak, hanem azok, akik ezeket a szabályokat létrehozták, és azok a politikusok, akik felvették a hiteleket, mert abban hittek, valahogy megoldódik majd az adósságuk. De egyszer szembesülni kell a valósággal!

– Mi lesz azoknak a kisbefektetőknek a sorsa, akik ugyancsak rendelkeznek görög állampapírral, de a tárgyalásokban, súlyuknál fogva, nem vehetnek részt?

– Szerintem két eset fordulhat elő. Az egyik szerint mindenkire rákényszerítik a kötvénycserét, amiről hoznak egy egységesített európai törvényt. A másik esetben, amikor a bankok és az államok megállapodnak az adósságállomány 95 százalékáról, akkor a fennmaradó 5 százalékot birtokló kicsik potyautasként lesznek teljesen kifizetve. El tudom képzelni, hogy jól jár az, aki most fél áron vesz görög kötvényt, mert lehet, hogy kifizetik majd a teljes árát. Szerintem az európai közösség nem akar többéves jogi procedúrákba és pereskedésekbe belemenni, ezért a kisbefektetőknél meghagyja a nyereséget.

– Mernél-e most görög államkötvényt venni?

– Nem, mert szerintem most sokkal jobb hozamkockázatú befektetések is vannak a világban. Amit elmondtam, az is egy lehetőség. Hogy ez megvalósul-e fél év múlva vagy két év múlva, azt nem tudom megmondani. Nagyon nehéz kérdés.

– Milyen életre számítasz Görögországban a kötvénycsereprogram után?

– Én korábban is azt mondtam, hogy az lehet a legjobb a görögöknek, ha minél hamarabb túljutnak a csődön. Szerintem már másfél éve meg kellett volna ezt lépni. Egy ilyen esemény következtében a magánemberek vagyona és reálkeresete lecsökken, és rendkívüli nehézségekkel kell szembenézni. Az a válságkezelési mechanizmus, amit most alkalmaznak, semmi másra nem jó, mint hogy elnyújtja a szenvedést. Kettő közül lehet választani: vagy legyen két nagyon rossz évük, vagy előbb három rossz, aztán két nagyon rossz. Látható, hogy mindenképpen rosszul fognak járni a magánszemélyek, valószínűleg még a vállalatok is, tehát nincs értelme húzni ezt a folyamatot tovább.

– Mekkora fizetéscsökkenésre lehet számítani?

– Ha összehasonlítjuk, hogyan alakult az elmúlt 20 évben a görög termelékenység az uniós átlaghoz képest, akkor legalább húszszázalékos fizetés-visszaesésnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a görögök versenyképesek legyenek a jövőben.

– A görög helyzet megoldása után hogyan fognak az európai állampapírokhoz állni a befektetők? Merthogy a bizalom visszaszerzése sem lesz könnyű dolog.

– Ha Európa a görög csődöt követően elszánja magát, akkor a politikusok azt mondhatják, hogy aki betartja a játékszabályokat, és nem csinál nagy államháztartási hiányt, annak az országnak az állampapírjait megvásárolja az Európai Központi Bank. Ettől fogva az államoknak mindig lenne biztos finanszírozási forrásuk. Ez nem egy konvencionális pénzpolitikai megoldás, de nehéz helyzetekben elfogadható. Tehát ha Európa akarja, akkor nem lesz több államcsőd az unióban, de ennek az lesz az ára, hogy mindenkinek egységesen meg kell szorítania a nadrágszíjat, ami azt jelenti, egy-két évig lassul a növekedés vagy akár recesszió is lehetséges.

– Két év alatt túljuthat Európa ezen a válságon?

– Az alapproblémán igen. A recesszió  2012 ben nagyon valószínű, de talán 2013-ban is, és utána beállhatunk egy olyan növekedésre, ami nem túl gyors, egy vagy másfél százalékos. Így a problémákat meg lehet oldani szép lassan.

– Magyarország számára milyen nehézségeket jelent ez a környezet? Görögország sorsára juthatunk?

– Magyarországon nem lesz államcsőd. Ha megnézzük az ország költségvetését, akkor az elmúlt évek hullámzása ellenére is azt látjuk, hogy a kamatkifizetés előtti állapotban már pozitív az egyenleg, ezért Magyarország nincs fenntarthatatlan helyzetben. A kérdés az, hogy amikor ilyen államadósságokkal kapcsolatos válságok vannak, akkor lesz-e az országnak külföldi hitelezője, hiszen forintot végső esetben tudunk teremteni a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. És ha nagyon nagy baj lesz, akkor oda tudunk menni az IMF-hez. És a valutaalap biztos adna is pénzt, mivel nem vagyunk fenntarthatatlan helyzetben. Igaz, ennek a megoldasnak sem választópolgárok, sem a politikusok nem örülnének.

– Mégis milyen forgatókönyvre kell felkészülnünk?

– 2012 nagyon súlyos év lesz. A kormányzatnak meg kell szorítania,  a lakosság most végtörleszt, mindenki kölcsönkér mindenkitől, ennek következtében drasztikusan csökken majd a fogyasztás. A bankok nagyon rossz állapotban lesznek, így nem lesznek képesek hitelezni,  új beruházások nem várhatók. Ettől fogva az exportban reménykedhetnénk, de ha Európa lassul, akkor abban sem. Szerintem Magyarországon a következő év mindenképp, a 2013-as meg nagy valószínűséggel nehéz lesz. Azután majd Európával együtt fogunk menetelni és ha ott nem lesz jó, akkor itt se.

– Ötéves távlatban nagyon sok befektetési guru és elemző egy korszak eltűnését látja maga előtt.

– Nem gondolom, hogy civilizációs összeomlásról kellene beszélnünk. Az igaz, hogy hatalmas adósságokat halmoztak fel a nyugati társadalmak, értem ezalatt Amerikát és Nyugat-Európát, amiben Magyarország is benne van. De a mostani pénzügyi rendszer sokkal rugalmasabb a korábbiaknál: papírpénzt lehet csinálni. Ezáltal maga az adósságprobléma kezelhető. Ennek az ára, legrosszabb esetben, egy komoly infláció lesz. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítások részben elvesznek. De mégis azt gondolom, hogy a mostani problémákat inflációval lehet kezelni, és ez a kisebbik rossz.

– Európa másik nagy problémája a magas munkanélküliség. Milyen megoldást lát erre?

– Két-három éves távon ez a probléma még fenn fog állni. Azonban a feltörekvő országokban, Kínában, Indiában és a térségben gyors a bérnövekedés, 10-20 százalékkal is emelkednek a fizetések. Ezenkívül az amerikai dollár gyengülése miatt kezd visszatelepülni a termelőipar egy része az USA-ba. A korábban említett infláció hatására pedig gyengülnek a fejlett országok devizái a feltörekvőkhöz képest, ezért Nyugaton olcsóbb lesz majd a munkaerő. 10 éves távlatban a termelés egy része vissza fog települni Európába is, és lesz új munkahely.


Werner Tamás
fotó: innen

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Adósság
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Böjte Csaba: fenntartható vágyak
  • Ki az igazi felelős a devizahitelesek problémájáért?
  • Nemsokára megmondják, ki miatt adósodtunk el
  • Végtörlesztés: sok a panasz
  • Szíjjártó: az új ötlet még a végtörlesztésnél is jobb
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A Jobbik ma nagyon tolja
  • Melyik az egyetlen megbízható európai gazdaság?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.