Összeomlás szélén az iparág: süllyedő hajóra sikerült felkapaszkodnunk?

Állami milliárdok az Audinak: hosszabb távon csapdához vezethet

Az állami támogatás megítélése előtt nem születtek a nyilvánosság számára is elérhető tanulmányok, felmérések, melyek előre jelezték volna a beruházás hatásait. Egyértelmű, hogy egy ilyen vállalat kapacitásbővítése pozitív hatással van a munkaerőpiacra, de az Audi csak a 2012-es adóévtől fog társasági adót fizetni, annak ellenére, hogy a 160 milliárd forintos 2010-es nyeresége után nem fizetett.

Van néhány Pintér a történetben

A munkanélküliség problémájára a beruházás már májusban pozitív hatással volt. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szerint a beruházás eddig kétezer fővel csökkentette az álláskeresők számát az előző évihez képest, és a munkafolyamatok előrehaladtával egyre nagyobb a projekt munkaerőigénye, ezért már a megyehatárokon túlról is importálnak erőforrást.

További pozitív hatása a fejlesztésnek a környék infrastruktúrájának javítása. Az önkormányzat 150 milliárd forintos ingatlanfejlesztési koncepciót jelentett be. Pintér István, a Rába Járműipari Holding NyRt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a fejlesztés a Rába-gyár korábban már kiürített területein valósul majd meg, ahol a lakások mellet szolgáltató központot is építenek, ami pótolja az eddig hiányzó szolgáltatásokat.A kormány támogatása e projekt kapcsán sem marad el. A tervezet szerint azok az önkormányzatok, melyek 2013-ig olyan beruházásba kezdenek, ami száz főnél több munkahelyet teremt, vissza nem térítendő állami támogatást kapnak lakásvásárláshoz és bérlakásépítéshez.

A Győr-Gönyű Kikötő Zrt.-ről az elmúlt években többször hallhattunk a nehezen megvalósuló kikötő fejlesztése kapcsán. A cég megépítette a vasúti összeköttetést a telep és a MÁV vonala között, melynek üzemeltetésére azonban évekig nem kapott engedélyt. Pintér Ákos, a társaság elnök-vezérigazgatója talán nem élvezte az előző kormány bizalmát, de szerencsére az Audi beruházásra már megvalósult a fejlesztés és a kikötő mára üzemképes.

A beruházás az ingatlanpiacra is jó hatással van. A meglévő ingatlanok iránt már áprilisban kimutatható volt a megnövekedett kereslet, ami a válság óta stagnáló piacnak óriási lökést adott. A munkaerő mobilitása nagyobb a megszokottnál. Az ország távoli területeiről is többen költöztek már Győr 30-40 kilométeres körzetébe a munkaerő-kereslet megnövekedése miatt.

Akkor meg mi a gond?

Környezetvédelmi szempontból egyrészt a beépítendő terület védettsége a probléma, másrészt maga a támogatott iparág is. Az OECD és az Európai Unió irányelvei is az autóipar támogatásának csökkentésére vonatkoznak. Hosszú távon fenntarthatatlanok a mai közlekedési szokások, ezért az alternatív megoldásokat kell támogatni, illetve a tömeges szállítási lehetőségeket.

Az autóipar gazdaságilag is rendkívül kockázatos. A válság az egyik legnagyobb csapást éppen az autóiparra mérte. Sok ország hatalmas állami támogatással tudta csak megmenteni autóiparát. Ugyan a fejlődő országokban jelenleg nő a kereslet, de mindezt a Föld hosszú távon nem bírja ki, így egyéb megoldásokat kell keresni.

Ráadásul a támogatás mértéke óriási: az Opel és Audi összesen körülbelül 16,7 milliárd forintot kap, ami annyi, mint amit költségcsökkentés néven elvontak a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, ezzel veszélyeztetve a nemzeti parkok fenntartását és a környezetvédelmi felügyelőségek működését. A támogatás 8 millió forint új munkahelyenként. Ekkora támogatást korábban talán egyetlen multivállalat sem kapott hazánkban. A kis- és középvállalatok támogatása mindennek a közelébe sem ér, holott a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának középpontjában állítólag a kkv-k versenyképességének növelése áll. A hazai autógyártóknál eddig is problémát jelentett, hogy nem vonták be eléggé a magyar beszállítókat, és nem garantált, hogy ez a későbbiekben nagy mértékben változna, pedig hosszú távon ennek lenne igazi gazdaságélénkítő hatása.

Kotulics Mónika

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére