Ombudsman: szálka a hatalom körme alatt?

A skandináv eredetű ombudsmani intézménynek – csakúgy, mint az Alkotmánybíróságnak − nem voltak közjogi hagyományai Magyarországon, így az 1989-es alkotmánymódosítás szükségszerűen csak a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodhatott az intézmény megalkotásakor. A demokratikus országok majdnem mindegyikében működik ombudsman, bár többféle változatával találkozhatunk, így az is előfordul, hogy a biztos nem nemzeti, hanem tartományi, helyi szinten működik.

Ki az az ombudsman?

Bár a 89-es alkotmányban már valóban szerepelt az intézmény, az első biztosokat csak 1995-ben választották meg. Az első általános biztos, Gönczöl Katalin megválasztásakor az ombudsmani munkát úgy jellemezte, hogy az „mindig szálka a mindenkori hatalom körme alatt”. Talán ennek a szerepfelfogásnak is köszönhető, hogy hamar nagy népszerűségre tett szert az intézmény, főként a mindenkori ellenzék körében. Egy 2008. évi kutatás adatai szerint az országgyűlési biztosi intézményt sokan ismerik, a kérdezettek 79 százaléka hallott már róla. Arra a kérdésre, hogy jogsérelem esetén kihez fordulna a válaszadó, a legmagasabb arányt az ombudsmanok érték el, a megkérdezettek 32 százaléka említette magától az országgyűlési biztost (ez az arány 1998-ban mindössze 15 százalék volt). Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, hogy az ombudsmani intézmény az Alkotmánybíróság után a második legnépszerűbb állami intézmény a lakosság körében.

Magyarországon 1995-ben három ombudsmant választottak: az állampolgári jogok biztosát, a nemzeti és etnikai jogok biztosát, valamint az adatvédelmi biztost. Az állampolgári jogok biztosának helyettese is volt, amit 2007-ben megszüntetett a törvényhozás, helyette létrehozva a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a pozícióját, ami egyedülállóvá teszi a magyar ombudsmani rendszert, ugyanis ez a státus nemzeti szinten gyakorlatilag csak nálunk létezik. Megalkotásáért olyan nevek lobbiztak, mint Sólyom László, Lányi András vagy éppen Szili Katalin.

Mit tehet az országgyűlési biztos?

Az ombudsman feladata az alkotmányos alapjogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, jogsérelem megállapítása esetén intézkedések kezdeményezése. Az ombudsmannak széles ellenőrzési jogköre van, így például helyszíni vizsgálata során szabadon beletekinthet a vizsgált hatóság irataiba, meghallgathatja a munkatársakat, de meglehetősen korlátozott jogkörrel intézkedhet, valójában mindössze kezdeményezhet intézkedéseket, a végrehajtásra azonban nincs garancia. Az indítványozói kör viszont meglehetősen tág, gyakorlatilag bárki kérhet ombudsmani vizsgálatot, és a biztos hivatalból is eljárhat a tudomására jutott ügyekben.

Az országgyűlési biztos mégsem teljesen „fegyvertelen”, ugyanis a nyilvánosság erejének segítségével rengeteg intézkedés kikényszeríthető. Éppen az intézmény társadalmi elfogadottsága, presztízse teszi lehetővé, hogy az ombudsman bizonyos esetekben nagy médiavisszhangot képes kiváltani egy-egy fontosabb ügyben, ami így a közbeszéd tárgyává válik, nyomást gyakorolva az adott hatóságra, hogy hajtsa végre az ombudsman ajánlását. Arra is van példa, hogy politikai vita eldöntésével szembesülnek az országgyűlési biztosok, a politikusok felelősséget áthárító magatartása miatt.

Hogyan változik az intézmény?

Az új alaptörvény viszont megváltoztatja az eddig működő ombudsmani rendszert, és már a konkrét részletek is tudhatók, ugyanis Navracsics Tibor benyújtotta az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslatát. Érdemes áttekinteni, milyen változások várhatók, ha a parlament elfogadja a tervezetet.

A kormány első évében megismert centralizációs törekvések a biztosi intézmény megváltoztatásánál is visszaköszönnek. Az eddigi négy biztos helyébe az alapvető jogok biztosa lép, aki az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a jogutódja. Őt és két helyettesét a parlamenti képviselők kétharmados többséggel választják meg hat évre, ebben tehát nem történt változás. A jelenlegi általános ombudsman, Szabó Máté mandátumának 2013-as lejáratáig a jövő nemzedékek jelenlegi biztosa és a kisebbségi jogok jelenlegi biztosa lesz a két helyettes.

A némileg bővült jogköröket az eddigi jogkörökkel együtt az alapvető jogok biztosának szintjére helyezik, ezáltal a helyettesek jogköre meglehetősen korlátozott lesz, így a jövő nemzedékek és a kisebbségek jogainak önálló ombudsmani védelme megszűnik − amit Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek jogait védő, jelenlegi ombudsman a minap kifogásolt is. Az ombudsmani intézményből végleg kiszervezik az adatvédelmi jogok képviseletét, amit egy önálló szervezet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vesz át. A jogkörök bővülésével az alapvető jogok biztosa nemcsak állami szerveknél, hanem akár bankoknál, cégeknél is indíthat majd eljárást, igaz, csak felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

Megerősödés vagy elgyengülés?

Az alapvető jogok biztosának intézménye viszont egy másik jogkörnek köszönhetően erősödik meg igazán, amiről jóval kevesebb szó esik, ugyanis ez a jogkör eddig is adott volt, csak az alkotmányos környezet változott meg körülötte. Az új alaptörvény ugyanis az eddigiekhez képest igencsak korlátozza azok körét, akik az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak abban az esetben, ha alkotmányellenesnek éreznek egy jogszabályt. Korábban az úgynevezett actio popularis − római jogi gyökerű − intézményének köszönhetően bárki élhetett ezzel a lehetőséggel, így nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a jogszabályok szerint ezt az ombudsmanok is megtehették. Az új alaptörvény szerint viszont a jövőben ezt csak a kormány, a képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa teheti meg, előzetes normakontroll céljából pedig az államfő.

Lesz munkája a taláros testületnek?

Könnyen belátható, hogy ebben a rendszerben az ombudsmanon keresztül lesz a legnagyobb esély az Alkotmánybíróság megszólítására, így szerepe jelentősen felértékelődhet, és az eddigi ellenzéki népszerűség tovább növekedhet. Tehát jelentős részben az alapvető jogok biztosán múlik az, hogy a következő néhány évben egyáltalán lesz-e munkája a taláros testületnek, ugyanis feltételezhető, hogy a kormány és a teljes ellenzéki összefogást feltételező, képviselői egynegyed nem fog túl sok feladatot adni az Alkotmánybíróságnak. Az ombudsmannál viszont továbbra is bárki kezdeményezhet vizsgálatot. A kérdés mindössze az, hogy az alapvető jogok biztosa mennyire lesz hajlandó szálka maradni a hatalom körme alatt…

Bene Márton

• Cimkék:
ombudsman alkotmánybíróság állampolgári jogok biztosa

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére