A leghalálosabb találmány

Az állam betilthatja a dohányzást

Cikkében Peter Singer bioetikus Robert Proctor könyve alapján összefoglalja, milyen érvek szólnak a dohányzás betiltása ellen.

Noha a dohányzás az Egyesült Államokban erős hanyatlásnak indult – míg 1970-ben a teljes népesség mintegy 40%-a dohányzott, ma ez az arány csak 20% – , a leszokók aránya 2004 körül csökkenni kezdett – állítja Singer. Még mindig 46 millió felnőtt dohányzik Amerikában, és a dohányzás évente 443 ezer amerikai halálát okozza. Világszerte az eladott cigaretták száma minden korábbinál magasabb: hattrillió szál. Évente hatmillióan halnak meg a dohányzás következtében – ez több mint az AIDS, a malária és a közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma összesen. Novemberben az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) bejelentette, hogy öt évre 600 millió dolláros költségvetést hagyott jóvá a dohányzás káros hatását ismertető kampányra.

Robert Proctor nemsokára megjelenő sikergyanús könyve, a Golden Holocaust: Origins of the Cigarette Catastrophe and the Case for Abolition (Arany holokauszt: a cigaretta-katasztrófa eredete és a tilalom mellett szóló érvek) szerint az oktatás csak egy lehetséges és megbocsáthatatlanul gyenge fegyver a rendkívül addiktív és gyakran halálos droggal szemben. Proctor szerint „A dohányzást visszaszorító közpolitikai intézkedések túl gyakran állítják fókuszba a felvilágosítást, noha inkább a termék átalakítására vagy eltüntetésére kéne hogy irányuljanak.” Rámutat arra is: a szülők nincsenek felvilágosítva arról, hogy ne hagyják, hogy a gyerekek ne vegyék a szájukba az ólommal színezett játékokat; egyszerűen betiltjuk az ólom-alapú festéket. Hasonlóképpen, amikor kiderült, hogy a thalidomid hatóanyag súlyos születési rendellenességeket okoz, "nem elégedtünk meg a nők figyelmeztetésével, hogy terhesség alatt ne szedjék a gyógyszert".
 

A kockázatok letagadása

Proctor felszólítja az FDA-t, hogy hatóságként szabja meg a cigarettafüst összetevőit. Először is az FDA-nek maximalizálnia kell a nikotinmennyiséget, olyan szinten, ahol a nikotin már nem addiktív. Ha a dohányos le akar szokni, így már könnyebb dolga lesz. Másodszor, a hatóságnak szem előtt kell tartania a dohányzás történetét. A dohányosok kezdetben nem lélegezték be a füstöt; ez csak a tizenkilencedik századtól volt lehetséges, amikor a dohányfeldolgozás leszorította az alkáli sav szintjét a füstben. Ez a tragikus felfedezés máris 150 millió ember haláláért felelős, és ennek sokszorosára nőhet még az áldozatok száma, ha nem történik drasztikus intézkedés. Az FDA-nek tehát kötelezővé kell tennie, hogy a cigarettafüst tartalmazzon több alkáli savat. Így nehezebb lenne belélegezni, tehát a füst nem tudna olyan könnyen behatolni a tüdőbe.

Proctor könyvének nagy részében a dohányipari perek során nyilvánosságra hozott hatalmas dokumentumgyűjteményre támaszkodik. A dohányiparról több mint hetvenmilliónyi oldal olvasható már az interneten is. Singer szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy az iparágnak már az 1940-es években rendelkezésére álltak bizonyítékok arra, hogy a dohányzás rákot okoz. 1953-ban azonban a nagy amerikai dohányipari cégek vezérigazgatói egy közös tanácskozáson eldöntötték, hogy tagadni fogják a cigarettázás káros következményeit. Mi több, amikor a tudományos bizonyítékok napvilágra kerültek, az iparág megpróbálta azt a benyomást kelteni, hogy a kutatási eredmények többféleképpen értelmezhetők, és végső következtetésre nem juthatunk belőlük – ugyanúgy, ahogy manapság az éghajlatváltozásra vonatkozó kutatásokat próbálják tudatosan torzítani azok, akik tagadják, hogy az emberi tevékenység éghajlatváltozáshoz vezethet.


Obama is le akar szokni

Mint Proctor mondja, nem a fegyver és a bomba, hanem a cigaretta a leghalálosabb találmány a civilizáció történetében. Ha életeket szeretnénk megmenteni, és javítani akarunk az emberek egészségi állapotán, semmi nem hatékonyabb, mint a cigaretták nemzetközi szintű betiltása. (Az extrém szegénység világszintű felszámolása az egyetlen stratégia, amely még több életet menthet meg, de sokkal nehezebb volna véghezvinni.) Singer sorra veszi a betiltást ellenzők érveit. Véleménye szerint akik elismerik, hogy az államnak joga van betiltani az olyan könnyű drogokat, mint a marihuána és az extasy, a cigaretta betiltását minden további nélkül elfogadnák. A dohány sokkal több embert öl meg, mint az előbbiek.

Egyesek szerint amíg egy drog csak azoknak árt, akik használják, az államnak lehetővé kell tennie, hogy az egyén maga döntsön: csak annyi a feladata, hogy tájékoztassa az embereket a kockázatokról. A dohány azonban nem ilyen drog, tekintve a másodlagos dohányzás kockázatát, különösen olyan kisgyerekes családokban, ahol a felnőttek dohányoznak. „De ha félretesszük is a kérdést, hogyan árt a dohányos a nem dohányzóknak, a szabad választásra hivatkozó érv nagyon kevéssé meggyőző egy annyira addiktív drog esetében, mint a nikotin, és még kétségesebb, ha tekintetbe vesszük, hogy a dohányosok többsége tinédzserként szokik rá és később szeretne leszokni. Ha a nikotinmennyiséget addig csökkentjük a cigarettafüstben, míg a függőség veszélye eltűnik, akkor a szabad választásra hivatkozó érv elfogadhatóbb” – írja Singer.

„A jelenlegi állapot fenntartása mellett felhozzák azt is, hogy a dohány betiltása ugyanolyan kudarchoz vezethet, mint az alkoholtilalom az Egyesült Államokban. Vagyis a dohány forgalmazásának betiltása dollármilliárdokat öntene a szervezett bűnözésbe, és növelné a korrupciót a rendőrségnél, miközben nagyon kevéssé csökkentené a dohányzást.” Singer úgy véli, ez az összevetés nem biztos, hogy megállja a helyét. Sok dohányos szeretné ugyanis, ha betiltanák a cigarettát, mert – mint Obama – szeretnének leszokni.

mi
 

Forrás: Project Syndicate

A kép innen.

• Cimkék:
robert proctor dohányzás cigaretta lobbi rák betegség halál tiltás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére