Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szubjektív
2011-07-12 22:30:00

A félelem megeszi a lelket

A hazugság édes íze

Sajnos amióta nem harminc tiszta dzsanki között vagyok, megint hazudok. Észre se veszem, és belecsúszok. Azért, hogy konfliktust kerüljek, azért, hogy megússzam a számonkérést, a hisztit, vagy akár csak a szimpla értetlenséget.

Ez a legkényelmesebb. És még le is igazolom magamnak. Csak azért hazudok, hogy elkerüljek egy felesleges konfliktust. Azért hazudok, mert úgyse értenéd meg. Kizárólag a körülmények miatt. Én nem kamuznék, de rákényszerítesz. Érted hazudok, nem ellened!

Ráadásul hazudni jó dolog.

Azért is hazudok, mert ettől többnek érzem magam. Azért nem mondok igazat, mert nem akarom, hogy te sérülj. Azért ferdítek, hogy irányítsalak, hogy azt csináld amit én mondok, hogy felnézz rám, hogy azt gondold amit én, hogy a hatalmamba legyél. A hazugság hatalom. Én tudok valamit, amit te nem és ezzel a hatalmamban tartalak. A hazugság a legegyszerűbb megoldási képlet. Hazudni könnyű.


A félelem megeszi a lelket

De ha a mélyére nézek, rájövök, hogy azért hazudok, mert rettegek. Parázom attól, hogy nem fogadsz el úgy, ahogy vagyok, parázok attól, hogy a beosztottam nem fog tisztelni, parázok a főnöktől, hogy kirúg, parázom a páromtól, hogy visszakéri a kulcsot és megint az utcán leszek. Azért hazudok, mert parázok az Istentől. Aki hazudik, az fél. Aki pedig fél, nem ismeri Istent.

A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben. (1 Jn 4,18)

Ezt mondja János, az Úr tanítványa, és neki elhiszem. És ez az igazi gáz. Isten nem arra hívott el bennünket, hogy illúzióvilágot teremtsünk magunkban és magunk körül, hanem arra, hogy örüljünk neki, örüljünk benne és általa, és kapcsolatban legyünk a belőle fakadó élő vízzel. Minden más csak illúzió. Az illúziónak pedig az a természete, hogy előbb-utóbb véget ér. Elillan. Volt, nincs.

Henry Rollins: Liar

A hazugság olyan mint a heroin, csak nehezebb túladagolni.

A drogos életforma egyik öröksége, hogy általában két perc alatt levágom, ha valaki hazudik, bár van amikor tíz perc is kell hozzá. Nem egy kellemes élmény. Sokkoló, undorító és fájó, ha olyanról van szó, aki közel áll hozzám. Amikor kimenőkre kezdtem járni a rehabról, az egyik sokk az volt, hogy basszus, ezek itt kint hazudnak. Végighazudják az életüket. Sokáig nem értettem, hogy ha nem függő valaki, ha nincs meg benne az a kényszeres és megszállott fanatizmus ami a hazugságot választatja vele, akkor minek? Egy dzsanki vagy egy alkesz azért hazudik, hogy meglegyen az anyag. Tökmindegy, hogy heroin vagy kannásbor (vagy mindkettő), de kell. Kell, mert különben belepusztulok. Ez számomra tiszta helyzet.


Legyek tökéletes?

A rehabon sem azért kellett gondolatban, szóban, és tettben őszintének lenni, mert elvárás volt, hanem mert nem volt más választásom. Egy embert be tudok csapni, kettőt is, sőt, a normálisak közül kábé akármennyit, de harminc függő drogost, akik már minden aljasságot és manipulációs technikát láttak és használtak, őket nem. Két perc alatt kiderül ha vetítek. Ott rá voltam kényszerítve az őszinteségre. Megszoktam, és egy idő után elkezdtem élvezni. Itt kint azért zoralabb a helyzet, mert egy hazugságra épített világban élek, ahol kábé mindenki a túlélésre játszik, és nyomja a kamut már azzal is, ahogy kérdez, de ez nem ment fel engem. Elég szomorú, de saját magamért csak én vagyok felelős, nem kenhetem másra.

Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. (Máté, 5,48)
Ezt mondta az Úr.
Nem pedig azt, hogy hazudjatok, és túlélitek.

Kisebbfajta csoda kell hozzá, hogy valaki kilépjen a saját illúzió-világából. Pláne ha az embernek van más választása is, például vetíthet tovább. A hazugsággal el lehet lenni évekig, évtizedekig. Remek drog. Az én megoldásom egyelőre az, hogy legalább az Istennel őszinte vagyok. Néha megpróbálnám megvezetni őt is (az évek és a rutin ugyebár), de vele a legkönnyebb tiszta lapot kezdeni. Ha már ahhoz nem vagyok elég vagány, hogy a páromnak, a haveromnak, a kollégámnak, az exanyagos testvéremnek bevalljam, hogy gáz van, hazudtam, akkoris, legalább az Istennek el tudjam mondani.
Aztán önmagamnak.
Aztán jöhetnek a többiek.
 

Kubiszyn Viktor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Függőség
  • A médiafogyasztás káros az egészségre
  • Újabb súlyos baleset a drog miatt
  • Dizájner-drog: egy debreceni fiatal életveszélyben
  • Egyre többen füveznek a katolikus országban
  • Sherlock Holmes: drogfüggőből vallásos
  • „Lesben állnak, és készek rá, hogy újra a mélybe rántsanak”
  • A keresztény nem azt jelenti, hogy madár
  • Januártól sokkal több lesz az ideges ember
  • „Tudtam, hogy vége mindennek” – interjú Pajor Tamással
  • A drog helyére beül a Szentlélek?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.