Ideiglenes hisztéria vagy tartós félelem?

A gazdaság lázmérői: tőzsdék újra lejtmenetben

Az ötszáz amerikai nagyvállalatot magában foglaló Standard & Poor’s (S&P 500) tőzsdeindex a  több mint hatvanéves múltjának 12. legnagyobb napvégi veszteségét jelentette (−6,7%) 2011. augusztus 8-án. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) és a többi tőzsde is hasonlóan reagált a zuhanásra. Több egymást szorosan követő, napon belüli nagymértékű zuhanás sok esetben egy több hónapon átnyúló úgynevezett medvepiac (árfolyamok általános és folyamatos árcsökkenése) kezdetét szokta előre jelezni.

Tartós lesz a pánik?

A tőzsdék világában sokszor nem könnyű kiigazodni, kérdés, hogy jelen esetben ideiglenes hisztériáról van-e szó, vagy megtörik a több mint két éve tartó emelkedő tendencia, s tartós esés elébe nézünk. Igaz, hogy augusztus második felében stabilizálódtak a piacok, de ebből nem feltétlenül lehet arra következtetni, hogy véglegesen megszűnt a befektetők félelme. Kezdetnek lássunk egy ábrát, amelyen nyomon követhetjük, hogy a világ legrégebbi részvényindexe (Dow Jones, USA) hogyan jelezte előre és követte végig a történelem jelentősebb gazdasági válságait:

A grafikonokon látható, hogy a különböző válságokat megelőző csúcspontokról milyen mértékű és időtartamú lejtmenet következett be a tőzsdeindex alakulásában. Jól látszik, hogy az ismert nagy recessziós időszakok kirobbanásának mindegyikét komoly lejtmenet követte, a mélypontok pedig trendfordulót jelentettek, és a gazdaságok – időlegesen – talpra álltak. A grafikon megmutatja, hogy az utóbbi 15 évben jelentősen több medvepiac alakult ki, mint azelőtt, bár egyik sem volt olyan mértékű, mint az 1929-es nagy világválság idején, amikor a mutató elvesztette értékének közel 90 százalékát (magyarán a vállalatok csőd közelébe kerültek). A piros vonal mutatja a 2011. májusi csúcspont óta eltelt időszak alakulását.

Megfigyelhető, hogy eddig szinte egy az egyben követte a 2007. évi előjelek után bekövetkező 2007−2009-es válság (sötétkékvonal) ideje alatti árfolyammozgásokat. Ha feltételezzük, hogy a mostani lejtmenet is hasonló mértékű lesz, akkor hosszan tartó medvepiacra kell felkészülni, amire akár komoly esély lehet, figyelembe véve a világban jellemző súlyos és „fertőző” adósságproblémákat. Egyre többször olvashatunk az úgynevezett W alakú recesszió kialakulásának a lehetőségéről, veszélyeiről, ami egyszerűen fogalmazva azt jelentené, hogy újra a 2008-as válsághoz hasonló, csökkenő időszakra kellene felkészülni. A következő ábrán láthatjuk az irányadó amerikai részvényindex 2007-es csúcsa óta eltelt időszak alatt bekövetkező változásait:

A 2009-es mélypont óta sok közgazdász hívta fel a figyelmet egy W alakú recesszió lehetőségére, köztük a Dr. Balsorsként is gyakran emlegetett Nouriel Roubini, aki még 2007 előtt felfigyelt és figyelmeztetett a hitelpiac túlzott mértékű felfújódására, aminek a „kipukkadása” a 2008-as válsághoz vezetett. A 2009-es mélypont óta töretlenül emelkedő trend láttán a befektetők nem féltek, egészen 2011 nyaráig. (A grafikonra odaképzelhetünk, és a vonalra illeszthetünk egy W betűt, aminek már kicsit több mint a felét magunk mögött tudhatjuk. )

A közgazdászok megpróbálnak mindent számszerűsíteni, így a félelem mértékének a leírására is kidolgoztak egy mutatót: az érték akkor lesz magasabb, ha a tőzsdéken nagyobb árfolyamkilengések tapasztalhatók, tehát amikor a befektetők bizonytalanságban vannak. A múltbéli adatok alapján megfigyelhető, hogy amikor az amerikai részvényindex esik, akkor a „félelemindex” értéke hirtelen megugrik, majd a pánikhangulat csillapodásával a „félelemérték” visszaesik, és a befektetők hátradőlhetnek a székükben.

Fontos megemlíteni, hogy a piacok pánikhangulatban sokkal nagyobb árkilengéseket írnak le, mint emelkedő időszakokban, mivel a befektetők a profitot hajlandók tovább engedni (további emelkedésben bízva csak később realizálni), míg a veszteséget igyekeznek a lehető leghamarabb elvágni. Az aktuális helyzetkép nagyon hasonlít a 2010. tavaszi állapothoz, amikor a befektetők a görögök csődje után fellépő bizonytalanság miatt kezdtek aggódni (ld. „félelemindex”), ám viszonylag gyorsan megnyugodtak a kedélyek. A mostani helyzet abban különbözik a tavalyitól, hogy 2011 augusztusában a világ legnagyobb gazdaságának (USA) a hitelképességét minősítették le.

Az imént felsorolt jelzések csupán intő jelek lehetnek a jövőre vonatkozóan, hiszen a pénz- és a tőkepiacokon végbemenő, gyors változások miatt nem lehet pontos következtetéseket levonni a jövőre vonatkozóan.

(A cikksorozat következő részeiben megpróbálunk rámutatni a háttérben zajló eseményekre, amelyeket a tőzsdék megpróbálnak előre jelezni.)

Szép Olivér

A nyitókép innen

• Cimkék:
tőzsdék gazdaság hitelek válság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére